Németországi tanácskozás – Szükséges volt a magyar alkotmányozás

Berlin, 2012. július 2., hétfő (MTI) – Megkérdőjelezhetetlenül legitim és feltétlenül szükséges lépés volt az alkotmányozás Magyarországon – állapították meg a kelet-közép-európai régió politikai kultúrájának fejlődéséről Passauban tartott nemzetközi pódiumbeszélgetés résztvevői.

Az idén 60 éves Passaui Európai Ünnepi Fesztiválhetek című rendezvénysorozat részeként a bajorországi város egyetemén “Érettek vagyunk-e Európa értékeire?” címmel tartott vasárnapi beszélgetés vezetője, Heinrich Oberreuter az MTI-nek hétfőn telefonon elmondta: a résztvevők között egyetértés mutatkozott abban, hogy a választáson szerzett kétharmados parlamenti többség demokratikus legitimációt biztosított az új alaptörvény megalkotásához.

Az “alkotmány kérdését pedig meg kellett oldani”, hiszen a rendszerváltozás csak Magyarországon nem vezetett alkotmányozáshoz – mondta Oberreuter, a fesztivál kuratóriumának elnöke, a passaui egyetem politológia tanszékének volt vezetője.

A pódiumbeszélgetésen részt vett Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, továbbá Franz Schausberger, az ausztriai Salzburg tartomány korábbi tartományfőnöke, Krzysztof Ruchniewicz lengyel történész, a wroclawi egyetemen működő, Willy Brandtról elnevezett jelenkorkutató intézet vezetője és Karl-Peter Schwarz, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap Csehországgal, Szlovákiával, Romániával és a balkáni országokkal foglalkozó tudósítója.

Egyetértés mutatkozott abban is, hogy nem fejeződött be a múlt feldolgozása és a kommunizmus örökségének felszámolása. Az elitek egy része nem is érdekelt ebben, a kontinens keleti és nyugati felében egyaránt – hangsúlyozta Heinrich Oberreuter.

A beszélgetés egy további vonulatára utalva megjegyezte: “elég nagy oktalanság” Magyarországgal kapcsolatban a kisebbségek hátrányos megkülönböztetéséről beszélni, hiszen Magyarország “éppen ennek az ellenkezőjét teszi”, amit a romák felzárkóztatásáért a határokon belül és az uniós színtéren végzett munka is mutat.

Nemcsak Magyarországra, hanem az európai értelmiség egészére is jellemző, hogy “szellemi háború dúl” a hagyományok és a történelem értelmezése, értékelése körül – mondta a német szakértő. A magyar alkotmányban megjelenő kultúrnemzet fogalommal kapcsolatban például “a baloldali sarokban rögtön revizionizmust kiáltanak”. Az európai kultúra keresztény alapjaira történő bármiféle hivatkozást pedig a baloldali és a zöld értelmiség “reakciósnak minősít és megpróbál elnyomni”, ez volt jellemző például az európai alkotmányról folytatott diskurzusra – mondta Heinrich Oberreuter.

Bálint Marcell, az MTI tudósítója jelenti.

MTI