Nemcsak mesterei, de tanítói is szakmájuknak

Akt.:
Nemcsak mesterei, de tanítói is szakmájuknak
© Fotó: Matey István
Debrecen – Összesen száztizenhárman vették át mesterlevelüket a Kölcsey Központban csütörtökön.

– Az elmúlt időkben nem volt sikk szakmunkásnak lenni Magyarországon – hangzott el a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökétől, Miklóssy Ferenctől a mesterlevelek ünnepélyes átadóján a Kölcsey Központban. – Szerencsére szakmunkásak iránt egyre nő a kereslet, főleg külföldön – folytatta. Az iparkamara kiemelt feladatai közé tartozik a mestervizsgáztatás, mint fogalmazott a kamara elnöke, nem létezik erős gazdaság mesterek nélkül. – A minőségi szakképzés a magyar gazdálkodás egyik fő mozgatóereje – jegyezte meg az intézmény főtitkára, dr. Skultéti Éva.

Mestercímig vezető út

A 2016 tavaszán indított projektre olyan szakemberek jelentkezhettek, akik minimum ötéves gyakorlattal és szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkeztek. A három hónapon át tartó képzések végén a tanulóknak elméleti és szakmai vizsgákon kellett számot adniuk megszerzett tudásukról. A sikeres vizsgázók családjuk és barátaik körében vehették át mesterlevelüket, amely nem csak szakmai elismerésükről tesz tanúbizonyosságot.

Az esemény csúcspontjaként a vizsgáikat sikerrel teljesítők a színpadra mentek, ahol átvették oklevelüket. Tizennégy szakma újdonsült mesterét ünnepelte a közönség, köztük autószerelőket, bútorasztalosokat, cukrászokat, fodrászokat, gázfogyasztó-berendezés és csőhálózat szerelőket, kézápoló és műkörömépítőket, lábápolókat, pincéreket, szakácsokat, villanyszerelőket, valamint egy kereskedőt. Első alkalommal kaptak kitüntetést a burkoló, festő és női szabó pályán dolgozók.

Miként változna meg életünk, ha nem léteznének szakmák? – fogalmazódott meg a nézőkben az ünnepségen levetített Német Kereskedelmi és Iparkamara filmje hatására. Sokkoló képet tárt a nézők elé: mesteremberek és minőségi munka hiányában ruháinkat nem lenne, ami összetartsa; az épületek romba dőlnének, fedett hely híján nem lenne hol álomra hajtani fejünket.

Miklóssy Ferenc szerint kiemelt fontosságú a szakmabeliek megbecsülése. – Régen a mestervizsgázottakat három napig ünnepelték, majd lakóhelyük első számú polgárává avanzsálták – jelentette ki.

HBN–MF


Több megbecsülést a mestereknek!

– Sajnos mostanában lehet érezni, nem becsülik meg a kétkezi munkásokat, holott nagy szerepünk van a mindennapi életben – mondta Patai Csaba, aki szobafestő, -mázoló és tapétázó mestercímet szerzett. Véleményét a Hajdúszoboszló egyik éttermében dolgozó Makszim Tamás is osztotta. – Nem minden esetben érzékelhető, ám van rá precedens, hogy egy szakmunkást kevesebbe néznek, mint egy diplomást. Pedig nem szabadna különbséget tenni a különböző szakmák között – fejtette ki. A tizenegy éve szakácsként dolgozó férfi szeme előtt mesterlevele átvételével ugyanaz a cél lebeg: továbbra is szeretne jó ételeket főzni, jó kollégákkal együtt, illetve az étterem színvonalát kívánja még tovább növelni.

Az egyik hotelben dolgozó Nagy Ádám rendkívül hasznosnak érezte a képzést. – Szakácsként többek között szakmai meleg- és hideg menüsort prezentáltunk a zsűrinek, amely nagy kihívás volt számunkra, úgy érzem, rengeteget tudtunk fejlődni. Különböző helyekről érkeztünk a kurzusra, volt, aki szálloda alkalmazottjaként vett részt, más a közétkeztetésben dolgozik. Nemcsak a tanárainktól, de egymástól is sokat tanultunk – jelentette ki.








hirdetés