Nemcsak a falu, Bihar orvosa is

Nemcsak a falu, Bihar orvosa is
© Fotó: Kovács Péter
Bakonszeg – „Amíg az egészségem bírja, itt fogok dolgozni; nincs szándékomban nyugdíjba menni!”

Ezek a 73 esztendős dr. Perecz György szavai, aki már több mint 45 éve orvosa a bakonszegieknek. Tevékenységét a települése önkormányzata Bakonszegért Elismerő Díszoklevéllel ismerte el az év végi ünnepek előtt. Perecz doktornak Bakonszeg az első, és mint mondja, az egyetlen munkahelye.

A doktor urat azonban nemcsak Bakonszegen ismerik, hanem Bihar számos más helységében is, hiszen, 20 évig helyettesítő orvosként is dolgozott, volt, ahol több évet is. Sőt, állással is megkínálták, menjen oda, telepedjen le ott. De mint mondja, Bakonszeget elhagyni esze ágában sem volt; a faluja nyugodt hely, szereti az ottani embereket és ez a szeretet kölcsönös. Volt önkormányzati képviselő, és alpolgármesternek is megválasztották. Hosszú időre a közeli Berettyóújfaluba is átszólította a munkája, hiszen az Elzettben az indulástól a gyár bezárásáig, továbbá az Áfészben is üzemorvos volt.

Fotó: Kovács Péter

Életéről, bakonszegiségéről azonban beszéljen ő.

Ismeri a családokat

– Komádiból származom, édesapám körzeti orvosként dolgozott. Otthon, ugyanúgy, mint itt Bakonszegen, a lakásunk és a rendelő egy épületben volt. Ragadt rám, hogy a betegekkel miként kell foglalkozni. A pályaválasztásomkor szinte magától értetődő volt, hogy én is körzeti orvos leszek. 1973-ban diplomáztam a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, és elkezdtem állást keresni. A helyzetem bizonyos tekintetben sajátságos volt a feleségem révén, ő gyermekorvos szeretet volna lenni, ehhez az kellet, hogy kórházban dolgozhasson, ahonnan kikerülhet körzeti gyermekorvosnak. Ezért olyan helyet kerestünk, ami mindkettőnknek megfelelő. Miskolc, Sárospatak, Sátoraljaújhely… Bejártuk sok felé, aztán csak Biharban maradtunk, mert Bakonszegre az állásüresedés miatt körzeti orvos kellett, Berettyóújfalu a kórházzal pedig közel volt. Az elődöm jó tíz évet húzott le Bakonszegen, őt emlegették mindig, én csak a fiatal orvos voltam. Aztán ahogy telt az idő, elfogadtak a munkám elismeréseként. Olyan betegségeket is sikerült helyben meggyógyítani, amivel az illető korábban a kórházba ment. Például tüdőgyulladásnál, illetve a sérüléseknél összekapcsoltam a sebet, és csak röntgenre küldtem be a beteget Berettyóújfaluba, utána itthon gyógyulhatott. A bakonszegiek egészségi állapota általánosságban jó. Abban kivételes hely, hogy egészen az utóbbi időkig daganatos betegségek csak nagyon ritkán fordultak elő. Ennek okára nem tudtam magyarázatot találni. Sajnos azonban, hogy ez a betegségfajta a falumban is gyakoribb lett.

Fotó: Kovács Péter

– Bakonszegen ismerek mindenkit, ismerem a családokat, a családok kórtörténetét. Ennek megfelelően, ha valakinél jelentkeznek bizonyos testi tünetek, tudom mire lehet gyanakodni, és még a betegség kezdeti állapotában el lehet kezdeni a kezelést. A megelőzésnek óriási szerepének kellene lenni, ugyanakkor ez a legnehezebb feladat. Hiszen tudjuk, nem szívesen tartja be az ember azt, hogy mit ne egyen, mit ne igyon, mit ne csináljon. Ugyanakkor a tévé és az internet által ma már felvilágosultak a faluban élők. Sokszor kész diagnózissal érkeznek hozzám, a neki meglévő tüneteiről mit hallott, mit látott, és ez konfliktushelyzeteket is teremt.

Újfalu közelében

Doktor úr kitért arra is, hogy Berettyóújfaluhoz igen sok szállal kötődtek. Egyrészt a felesége a városban dolgozott gyermekorvosként, másrészt pedig a kórház szakmai és továbbképzési hátteret is biztosított a munkájához. Ez leginkább a kezdeti időkben volt nagyon fontos, hiszen akkor az orvosoknak még nem volt rendszeres továbbképzés. A belgyógyászatot és a sebészetet emelte ki, mint két olyan területet, amelyben szívesebben mélyedt el. Elmondta azt, is, hogy a gyermekei Berettyóújfaluba jártak iskolába, majd egy kis kitérőt tett, hogy a fia és a lánya amiért nem lett orvos. – Régen egész napos volt az ügyeleti rendszer. Ez azt jelentette, hogy éjszakai is jöhettek, kopogtattak az ablakon. Nos, a lakásunkat úgy rendeztük be, hogy a gyermekszobát az elődöm rendelője helyiségében alakítottuk ki. Ezt persze kezdetben nem tudhatták a falubeliek, így ha éjszaka hívtak segítséget, mindig ott kopogtattak.

Fotó: Kovács Péter

Fenyegetéseket is kaptak

– Könnyen ment az emberi kapcsolatok kialakítása, és ez nem csak a kölcsönös tiszteleten, hanem számos esetben a barátságon alapult. Ez odáig vezetett, hogy ma már lokálpatrióta vagyok. Helyben megbecsülnek, sőt az itt élőktől olyan indíttatást is kaptam, hogy térségi, országos funkciók betöltésével is megbíztak. Hosszú ideig a népfront helyi elnöke voltam. Azokban az időkben az agrármérnök kollégámmal közösen sikerült megakadályoznunk, hogy létesítsenek egy veszélyeshulladék lerakó telepet Bakonszeg határába. Pedig akkor fenyegetéseket is kaptunk. Népfrontos munkámnak akkor ez volt az egyik legnagyobb eredménye. Később funkciókat kaptam az egészségügyi dolgozók szakszervezetében. Dolgozom az orvosi kamarában is, ott az egyik titkár vagyok. Ez azért nagy dolog, hogy egy bihari kis faluból egy országos szakmai szervezet egyik vezetőjének megválasztottak.

Fotó: Kovács Péter

Tudja, jól döntött

– Mit hoz a jövő? Dolgozom, ameddig az egészségem bírja; nincs szándékomban nyugdíjba menni. Fizikálisan és egészségileg is igen jól érzem magam. Ha azonban már nem tudom ellátni a munkámat, bár ne legyen igazam, jelenleg úgy látom, hogy orvos nélkül marad Bakonszeg. Nem látom a lehetőségét, hogy bárki is ide jönne. A praxis létszáma kevés, finanszírozása sem vonzó, nem biztosít egy jó színvonalú megélhetést. Bakonszeg nagyon jó helyen van. Közel van Berettyóújfalu, ott a kórház. Én ragaszkodom és korábban is ragaszkodtam Bakonszeghez. A röghözkötöttséget azt hiszem, a szülői házból hoztam magammal, a szüleim is azok voltak. Vallom, az embernek nem kell szaladgálni ide-oda, keresni a jobb és a még jobb helyeket, hiszen százszázalékosan tökéleteset úgy sem talál. Hol ez hibázik, hol abban talál kivetni valót. Inkább alkalmazkodni kell, és kialakul a kölcsönös szeretet és tisztelet. Engem is csábítottak nemegyszer jobb munkával, nagyobb rendelővel és lakással, több fizetéssel, de én maradtam. És tudom, jól döntöttem.

– Kovács Zsolt –