Nem veszélyes, de talányos

Akt.:
Egy békés célú felhasználás: orvosi izotóp laborban
Egy békés célú felhasználás: orvosi izotóp laborban - © Fotó: AFP
Debrecen – Ismeretlen eredetű radioaktív szennyeződést mértek Európa több pontján.

Megnövekedett, de még az egészségügyi határérték alatti radioaktív sugárzást mértek Európa több pontja felett január közepétől kezdve, forrása egyelőre ismeretlen. – A radioaktív jód-131 izotópot mutatták ki a légkörben, ami önmagában nem annyira veszélyes anyag, hiszen a gyógyászatban is használják, diagnosztikához, vagy rákbetegek kezelésénél – szögezte le dr. Kovács Zoltán, az Atomki kutatója. Hangsúlyozta: az észlelt mennyiség nem ártalmas az egészségre, és mivel ez az izotóp pár hét alatt elbomlik, mostanra valószínűleg meg is szűnt a szennyeződés.

A radioaktív jódot napi rendszerességgel alkalmazzák a gyógyászatban.” Kovács Zoltán

Először északon

A debreceni kutató találkozott már hasonló problémával: amikor 2011-ben a csillebérci Izotóp Intézet Kft.-től szivárgott ki jód-131, egyike volt azon szakembereknek, akiket felkértek a vizsgálatra.

– A budapesti intézményben a jód-131-es izotópját atomreaktorban besugárzott tellurból állították elő orvosi célra. 2011-ben úgy került a levegőbe, hogy a szűrőrendszer meghibásodott. A berendezést azóta már felújították, a jód-131-et pedig külföldről vásárolják oldat formájában, és ezt dolgozzák fel – magyarázta. – Akkor a széljárás alapján könnyen megállapítható volt a forrás. A most levegőbe került anyagot január közepén, Norvégiában észlelték először, majd több észak- és nyugat-európai országban, valamint Lengyelországban, hazánkban nem. Azonban a légköri viszonyok miatt ezúttal nem megállapítható, honnan származik. Egy biztos: nem reaktorbalesetről, vagy föld alatti atomrobbantásról van szó, hiszen akkor más radioaktív anyagok is lennének a levegőben – hangsúlyozta Kovács Zoltán.

– Habár nem veszélyes mennyiségű a mért jód-131-es, természetesen fontos lenne a forrás meghatározása, mert csak így előzhető meg a további kibocsátás, mint ahogy az Izotóp Intézet Kft.-nél történt: ott azóta nem volt ilyen esemény.

Egyébként, mondta, a radioaktív jódot napi rendszerességgel alkalmazzák a gyógyászatban, mégpedig koncentrált formában. Debrecenben, az Atomkiban a jódnak a 131-es izotópjánál még kíméletesebb változatát, a jód-123-as izotópot állították elő, ami elsősorban terhes nők vagy gyerekek kezelésénél használatos.

HBN–SzT


Tablettával lehet védekezni

Ha valahol a világban reaktorbaleset történik, a radioaktív anyagok aeroszolhoz kapcsolódva nagyon messzire eljuthatnak, például a fukusimai eset után az onnan kikerülő szennyeződés Európában és Észak-Amerikában is mérhető volt. – Ha feldúsul a radioaktív jód mennyisége a levegőben, az ártalmas lehet a pajzsmirigyre, de még ez is kivédhető. A hidegháborús atomfegyverkezés idején az országok jódtablettát halmoztak föl: baj esetén a lakosok ezt szedték volna, és a benne lévő nem radioaktív jód beépült volna a szervezetbe, kiszorítva onnan a radioaktív jódot. Erre szerencsére nem került sor, de a csernobili és a fukushimai reaktorbaleseteknél szükség volt rá – mondta el a kutató.








hirdetés