„Nem szabad félni a csendtől”

Akt.:
„Nem szabad félni a csendtől”
© Illusztráció: huffingtonpost.com
Debrecen – A válófélben lévők jellemzően az érzelmeiktől túlfűtötten érkeznek a mediátorhoz.


A nyugati társadalmakban, elsősorban Németországban és Franciaországban komoly hagyományai vannak, ám idehaza is egyre inkább kinövi a gyerekcipőt a bírósági közvetítői eljárás, amely Debrecenben 2012-ben indult. Ma már három bíró és négy titkár foglalkozik mediációval a megyében. Dr. Kahler Ilona, a Debreceni Törvényszék elnöke a konferencia megnyitóján elmondta, bírósági közvetítő ma a megye valamennyi járásbíróságán elérhető, Berettyóújfalu pedig saját szakemberrel rendelkezik. Előadásából kiderült, tavaly már 43 ügyben zajlott közvetítői eljárás, ebből 14 esetben született megállapodás, idén pedig 31 ilyen ügy indult, s hat zárult sikeresen.

A munkájukról beszámoló mediátorok leszögezték: ha nem is minden ügy ér véget írásbeli megállapodással, a részegyezségek is sikerek, hiszen gyakran olyan felek között segít a párbeszédet megindítani, akiknél korábban a kommunikáció sem működött. Merthogy lényegében a sikeres mediáció során per helyett a párbeszéd eredményezhet megoldást, ami ráadásul lényegesen gyorsabban lezajlik.

A közvetítők elmondták, jellemzően az érzelmek dominálnak az eljárás során, sokan azoktól túlfűtve érkeznek a találkozóra. Ezért leszögezik: meg kell hallgatni a másik felet. Dr. Bereczki Péter szerint viszont ezt jellemzően nem akarják megtenni a felek.

Dr. Tóth Ágoston arra hívta fel a figyelmet, hogy a mediátor nem pszichológus, a szakembernek a megoldások keresését kell elősegítenie. Ezért szerinte a csendtől sem szabad megijedni, sőt, annak jelentősége van. Dr. Pósa Gergely azt emelte ki, hogy harmadik személyt, például kiskorút, gyermekelhelyezési ügyek esetében érdemes bevonni, amiről pozitívak a tapasztalatai. Hozzátette: az írásban született megállapodások jogi kötéssel nem bírnak, a bíróságnak is jóvá kell hagynia, ha a felek az abban foglaltaknak érvényt akarnak szerezni.

Mint elhangzott, előfordult, hogy egy családjogi ügyben a pár tagjai még le sem ültek, de már üvöltöttek egymással. Később elmondták, hogy egyébként így kommunikáltak egymással. Egy örökösödési ügyben pedig arra akadt példa, hogy a testvérek az örökségen egyezségre jutottak, egy csekély összeg kifizetésén nem tudtak megegyezni, igaz, később a peres eljárás megoldotta a vitát.

HBN








hirdetés