Nem mérséklődött a szárazság

Debrecen – Július hónap során két jelentősebb hőhullám is érintette az észak-alföldi régiót.


Második nyári hónapunkat – időszakos változékonyság mellett – az átlagosnál több fokkal melegebb és szárazabb idő jellemezte Kelet-Magyarországon. A kánikulai időszakokat heves zivatarokkal járó frontátvonulások szakították meg több ízben is, de az átmeneti felfrissülés mellett térségi léptékben nem mérséklődött a súlyos szárazság.

Komoly hőhullámok

Sokat elmond az idei július időjárásáról a havi középhőmérséklet mintegy +2°C-os anomáliája, a hónap során két jelentősebb hőhullám is érintette a régiót. Ezekben az időszakokban igen magasra emelkedett a napi csúcshőmérséklet, 7-e és 23-a környékén néhol a 40 fokot is megközelítette a maximum. A legmelegebbet a Körös-vidék északi részén, valamint Beregben mértük, mindkét tájon előfordult 38 °C-ot
meghaladó érték. Mindösszesen 14-19 napon érte el, vagy haladta meg a napi legmagasabb hőmérséklet a 30 fokot a térségben. A hőségnapokhoz hasonlóan a forró napok száma is magas volt, a két megyében általában 6-9 alkalommal tetőzött legalább 35 fokon a hőmérséklet.
Éjszakánként 13-18 fokos lehűlés volt jellemző, de egy-egy, a hidegfrontokat követő derült, csendes hajnalra 5-10 fokig is leszállt a hőmérő higanyszála.

Érlelő napfény

A hónap során bőséges napfény érlelte a gyümölcsöket és a gabonát, a napsütéses órák száma az országban az észak-tiszántúli vidékeken volt a legmagasabb. A sokéves átlaghoz viszonyítva 20 százalékkal sütött többet a nap, ami havi szinten igen jelentős pozitív eltérés. A légnedvesség a hónap legnagyobb részében 70 százalékot elérő középértéke ugyancsak magas értéknek számít, a fülledtség az erős besugárzással együtt sokszor tette nehezen elviselhetővé a kánikulai időszakokat. Az élő szervezet számára kritikus 25 illetve 27 fokos stresszküszöböket 10-13, illetve 5-8 napon lépte túl a napi középhőmérséklet, ez nem csupán humán egészségügyi veszélyfaktor, de gazdasági állataink termelését, gyarapodását is hátrányosan befolyásoló tényező. Ami a csapadékviszonyokat illeti, folytatódott az átlagnál szárazabb hónapok sorozata, a júliusban mért 15-40 milliméteres havi szumma az évszakos átlagnál 20-50 milliméterrel volt kevesebb. A már korábban kialakult számottevő vízdeficit éppen a legnagyobb átlagos vízfogyasztású időszakban súlyosbodott, egyedül a gabonafélék aratásának és a szálastakarmányok betakarításának, száradásának kedvezett a jobbára száraz idő. Az öntözetlen területeken jelentős aszálykárra lehet számítani, ehhez járul még a kukorica esetleges hiányos termékenyülése az épp a virágzás idejére eső légszárazság és hőség miatt, valamint a szórványosan jelentkező, szélnyomás és jégverés okozta viharkárok.

DE ATK Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ



Sporthírek






hirdetés