Nem látni a perek végét – Egy bihari apa igaz története

Akt.:
Nem látni a perek végét – Egy bihari apa igaz története
© Illusztráció: Getty Images
Debrecen – A zátonyra futott párkapcsolatból gyermek született, aki természetesen ártatlan, mégis, ő a legelveszettebb.

A történetét egy bihari településen élő apa osztott meg velünk (s ügyvédje mindezt megerősítette). Azért hozzuk nyilvánosságra (név nélkül és kitalált településnevekkel), mert a tanulsága által talán elkerülhető néhány újabb, hasonlóan szomorú eset.

Eladta a házat

Az ötven felé járó férfi nála jóval fiatalabb elvált asszonyt vett feleségül, akinek volt már egy gyermeke, de nevelését a bíróság az apára bízta. Az új házasságból csaknem tíz éve született első gyermek nem sokáig élt, egy betegség ragadta el. A kapcsolat ezután megromlott, később mégis született közös gyermekük, akit a válás után a bíróság itt is az apa gondjaira bízott.

A szülők közös vagyonához tartozott a házasságba hozott egy-egy ingatlan. Az anyáé – legyen – Biharnyár, az apáé Bihartél nevű településen található. A vagyonmegosztáskor a bíróság úgy látta, hogy a Biharnyár faluban lévő ingatlan legyen az apáé, mert a gyermek nevelésére az lesz alkalmas, a bihartéli pedig kerüljön az anya nevére. Csakhogy a biharnyári házat az anya már ezt megelőzően eladta, annak ellenére, hogy azt a szociálpolitikai támogatás miatt jelzálog terhelte. (Az adásvételt ugyanis egy maguk között írt papírral intézték el, és nem is vezették át az ingatlannyilvántartásban.)

Megjelent a végrehajtó

A vevő természetesen nem akarja átadni a vagyonmegosztásban immár az apa nevére került ingatlant, hiszen némi felújítást is végzett rajta. Így az apa változatlanul a gyermeknevelésre alkalmatlan volt bihartéli (fűtetlen, romos) házban lakik, aminek tulajdonjoga már a volt feleség nevére került. Az asszony korábbi tartozásai miatt a napokban a végrehajtó is megjelent az ingatlannál.

A gyermek csak vár

A bíróságon körülbelül egy évvel ezelőtt kezdődtek a biharnyári lakás kiürítésére, illetve a tulajdonjog megállapítására irányuló perek, és egyelőre nem látni a végét. Az apa természetesen szeretné mielőbb magához venni a hatéves kislányát, de nincs hová. A gyermek hosszabb ideje nevelőszülőknél él, és ő is várja, hogy az édesapjához kerüljön.

Az apa mindezt azért mondta el, mert úgy tartaná helyesnek, ha a bíróság ilyen esetekben soron kívüli gyorsasággal hozna döntéseket, hogy a családok minél előbb újra együtt lehessenek. Megígérte továbbá, hogy a bírósági döntésekről tájékoztatja majd a Naplót.

A férfi ügyvédje viszont úgy látja, hogy a bíróság eddig sem késlekedett, reális időn belül és ütemezésben zajlanak a tárgyalások.

(A történetet összefoglalta: Szabó Katalin)








hirdetés