„Nem követni, hanem alakítani akarjuk”

Akt.:
Pajna Zoltán
Pajna Zoltán - © Fotó: Molnár Péter
Debrecen – A közgyűlés elnöke és a fejlesztési ügynökség munkatársai folyamatosan egyeztetnek a programokról. Interjú Pajna Zoltánnal, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnökével.

Az Európai Bizottság tavaly februárban fogadta el a magyarországi operatív programokat, így a területi- és településfejlesztésit, vagy ahogyan röviden nevezzük a TOP-ot is, melynek tervezési és végrehajtási feladataiért a megyei önkormányzat felel. Elnökét, Pajna Zoltánt, aki többféle monitoring bizottságnak is tagja, illetve megyei összekötő a társszervezeteknél, kezdésként egy rövid visszatekintésre kértük munkájukról.

Pajna Zoltán: Májusban kellett benyújtanunk a TOP-hoz készült Integrált Területfejlesztési Programunkat (ITP), amely szerint Hajdú-Biharban 17 területen lesznek pályázati felhívások. Ezek 40 százaléka gazdasági jellegű, míg a 2020-ig tartó uniós ciklusban Magyarországnak az összes programra megítélt 8 ezer milliárd forintnak a 60 százaléka fordítható ilyen célra. A megyében felhasználható 49,62 milliárd forintos összeg éves forráskeretéről értesítettük a TOP monitoring bizottságát, amely folyamatosan nyomon fogja követni a pénzek kihelyezését és az indikátorok teljesítését. Augusztusban elkészítettük a területi kiválasztási kritériumrendszert, amelyben öt olyan területet jelöltünk meg, melyeknek feltétlenül szerepelniük kell a kiírásokban, illetve az értékelési szempontok között. Ezek: illeszkedjen az ITP-hez, segítse a gazdasági fejlődést, a fenntarthatóságot, illetve a területi kiegyenlítődést, és növelje a foglalkoztatottságot. Ennek az utolsó pontosítását a közgyűlési döntés után december elején végeztük el, párhuzamosan pedig folyamatosan egyeztettünk az irányító hatósággal a felhívástervezetekről. Jellemzi ezt a munkát, hogy a 17 tervezetthez összesen 234 észrevételt tettünk.

Akkor ennek köszönhető, hogy az egy évvel korábban megfogalmazottakhoz képest alaposan megváltozott például az ipari parkok és területek fejlesztésére, létesítésére vonatkozó feltételrendszer?

Pajna Zoltán: A települési önkormányzatoktól beérkező igények alapján láttuk, hogy a kiírástervezetben szereplő kritériumoknak nem tudnak eleget tenni a pályázók, ezért változtatásokat javasoltunk. Mi vállaltuk ennek a feladatnak a többi megyével egyeztetett koordinálását, hiszen ezek a problémák más megyékben is felmerültek. Például: az ipari terület fejlesztéséhez szükséges minimum 10 hektár, előbb 5-re csökkent, majd most már korlátozás nélküli terület nagysággal lehet ipari területet fejleszteni. Ezzel tudjuk elérni, hogy Hajdú-Biharban az előírt 86 hektáros indikátor szám teljesíthető legyen. Ez egy olyan módosítás volt, amelyet nem kellett Brüsszel­lel egyeztetni, így az irányító hatóság saját hatáskörben tudta módosítani a felhívást.

A jelenlegi uniós támogatási ciklus egyik fő jellemzője, az indikátorokhoz kötött teljesítés, ami, ha elmarad, vissza kell fizetni a Brüsszelből kapott pénzt. Hogy lehet ezt úgy összehangolni, hogy ne akkor derüljön ki a hiánya, amikor már késő?

Pajna Zoltán: A kormány 2018. végén meg fogja vizsgálni az eredményességi keretbe tartozó indikátorok teljesítését, hiszen ez egy olyan mérföldkő, amely időarányos teljesítés esetén az operatív programok forrásait 6 százalékkal lehet növelni. Valamennyiőnk érdeke, hogy maximálisan kihasználjuk a brüsszeli források lehívhatóságát. Jövő év végére el szeretnénk érni, hogy a TOP felhívásainak legalább 80 százalékát támogatói szerződéssel lekössük, megnyíljanak a pályázók számára az előleg lehívási lehetőségek. Korábban azt terveztük, hogy az éves fejlesztési keretet két évre osszuk fel, mivel 2015-ben az irányító hatóság csak év végén írta ki a pályázatokat, ezért módosítjuk az éves fejlesztési keretet úgy, hogy 2017-ben a meghirdetett pályázatokhoz fel lehessen használni a teljes keretet. Ez alól két terület, a szociális város rehabilitáció és a járási foglalkoztatási paktum a kivétel. Az elsőnél ugyanis előbb közösségi programokat kell teljesíteni, a másiknál pedig célszerűbb a megyei foglalkoztatási paktum programirodájának a felállításával kezdeni. Így elvégezhetők az elemzések, melyekből kiderülhet, milyen munkaerőigény mutatkozik a megyében és milyen a foglalkoztatottak képzettsége. Ehhez dolgozzuk ki a foglalkoztatási stratégiát.

Fotó: Molnár Péter Fotó: Molnár Péter ©

Szintén függőtétel még az energetika. Úgy látjuk, hogy az energetikában a jelenlegi vállalások nem teljesíthetők, ezért decemberben megbízást kapott egy külső cég: vizsgálja meg az összes programra vonatkozóan az indikátorok teljesíthetőségnek a kockázatát. Amennyiben ugyanis ez fennáll, akkor kezdeményezni kell a módosítást az Unió felé, amire programonként hét év alatt általában egy alkalommal van lehetőség. Várhatóan márciusra eldől, jogos volt-e a félelmünk, vagy sem.

Melyik az a terület az energetikán belül, amely aggályos?

Pajna Zoltán: Az üvegházhatású gázokra vonatkozó indikátor vállalásokat csak olyan beruházásokkal tudnánk elérni, amelyek kifejezetten energiát termelő berendezésekkel lehet elérni, azonban az önkormányzatok igénye az, hogy komplexen újítsuk fel az épületeket, nyílászárók cseréjével, hőszigeteléssel. A tervezet szerint csak úgy lehetne teljesíteni az elvárásokat, hogy az önkormányzatok jelentős önerő hozzáadásával járulnának hozzá a megvalósításhoz.

Ezek szerint a 17-ből 14 témakörben már jelentek meg felhívások. Mi a tapasztalatuk, milyen intenzitással folyik a települések részéről a pályázás?

Pajna Zoltán: A megyei önkormányzat csaknem 60 önkormányzattal áll kapcsolatban, a 100 százalékosan saját tulajdonú, nonprofit fejlesztési ügynökségünk már 130 pályázat előkészítésén dolgozik. Célunk, hogy a közfeladatokat, a közszféra lássa el és csak olyan feladatokba vonjunk be külső partnereket, amelyekhez mérnöki munka igénybevétele szükséges.

A jó előkészítés garancia arra, hogy sikeres projektmenedzselést lehessen megvalósítani. Kollégáink folyamatosan egyeztetnek az irányító hatósággal a kiírások előkészítésében és véleményezésében, így azt mondhatjuk, hogy nem követni, hanem alakítani akarjuk az folyamatokat.

Fontos szempontot említett a menedzselés feltételeként, ennek kevés cég felel meg, ezek egyike a Debreceni Egyetem által tavaly alapított Lenerg Kft., melynek dolgozói több éves tapasztalattal rendelkeznek az energetikai pályázatok írásában, bonyolításában.

Pajna Zoltán: Természetesen velük is felvettük a kapcsolatot, hiszen itt is szeretnénk azt az elvet követni, hogy a közszférában maradjon a feladatok elvégzése. A Lenerg­gel jelenleg is dolgozunk közvetlen brüsszeli forrásokra benyújtandó pályázatokban. Céljaink között szerepel tulajdonrész szerzése is a társaságban.

Előzetesen véleményezik a projektötleteket, amivel elkerülhető, hogy a pályázó feleslegesen fektessen bele energiát, mert kevés esélye lenne a nyerésre?

Pajna Zoltán: Azért fontos velünk együttműködni, mert a mi munkatársaink ismerik a legjobban a rendszert, hiszen első perctől kezdve figyelemmel kísérik a kiírás folyamatát. Így a bennünket megkereső önkormányzatok naprakész információt kaphatnak tőlük, hogy az általuk megpályázandó terület mennyire telített, érdemes-e egyáltalán arra pályázni, vagy keressenek mást, hiszen a felesleges előkészítés is pénzbe kerül. Ennek megkönnyítésére adatlapot töltetünk ki velük, s van olyan közöttük, amelyen 130 szempontot is vizsgálunk, ami alapján könnyen eldönthető, hogy támogatható vagy sem a tervbe vett projekt.

A tavaly év elején lapunknak adott interjújában arról is beszélt: igyekeznek úgy kitölteni a rendelkezésre álló kereteket, hogy azokat a projektötleteket, melyek más programban is megvalósíthatók, átirányítják oda, ezzel teret engedve azoknak az önkormányzatoknak, ahol csak a TOP jöhet számításba.

Pajna Zoltán: Az ügynökségen keresztül vizsgáljuk a támogathatósági feltételeket, de ez nem csak az önkormányzatokat érintő TOP-ra hanem gazdaságfejlesztési GINOP-ra és vidékfejlesztési VP-re is vonatkozik, hiszen pályázatok előkészítését ezekben is végzik a kollégáink. Az irányító hatóság tervezi, hogy áprilisban TOP indikátor börzét rendez. Addigra a pályáztatások első köre után már lehet tudni, hogy országosan milyen az igény a különböző programokra, s az alapján a megyék között ki lehet egyenlíteni a többletigényeket onnan, ahol nem használják ki a forrásokat. Nálunk például a szociális- és az egészségügyi alapszolgáltatások fejlesztésére jóval többen szeretnének jelentkezni, mint amennyi a rendelkezésre álló keret. A zöld város rehabilitációra szintén sokan pályáznának, a megyén belül is fontos összehangolnunk az igényeket. Annál is inkább, mert a területi kiegyenlítődés is az egyik fő szempont a bírálatnál.

– Égerházi Péter –

 








hirdetés