Nem könnyű az élet Háromkúton: a tél ma is kihívás a hegyek között

Akt.:
Prezsmer János: „Mindig előre kell gondolkodni”
Prezsmer János: „Mindig előre kell gondolkodni” - © Fotó: SZZSL
Háromkút – A katonaszolgálatot teljesítő férfiak valamivel jobban beszélnek románul.

Háromkút három egymáshoz közel található forrásáról kapta a nevét. A legbővizűbb a Meleg-forrásnak nevezett karsztforrás, amely a közel 1800 méter magas Fekete-Hagymás lábánál tör a felszínre, a vize a Kisbékás-patakba ömlik. Jobb oldalán kizárólag magyarok, bal partján pedig románok élnek. A helybeliek szerint a legnagyobb probléma, hogy nincs orvos a faluban. Ha például mentőre van szükség, az Gyergyószentmiklósról indul. Ezért komoly baj esetén a beteggel elindulnak autóval azzal szemben, s ahol találkoznak, átadják az ellátásra szorulót.

A nyolcvanon túl járó Prezs­mer János azt mondja, nem állítható, hogy nagyon könnyű volna Háromkúton élni. – Az elszigeteltség különösen télen okoz problémákat. Vásárolni Gyergyószentmiklósra járunk. Mindig előre kell gondolkodni, mert ha a hó belepi az utakat, nem tudunk kimenni. Ezért mindig kell hogy legyen tartalék az éléskamrában – magyarázza a kalapos férfi a tornácán ülve. A kenyeret házaknál sok helyütt kemencében sütik, tejet, sajtot maguknak állítják elő.

Fotó: SZZSL Fotó: SZZSL ©

– Az emberek állattartásból élnek, de néhányan külföldet járják, különösen nyáron. Most is van, aki oda van – fogalmazott. A magyar–román együttélésről azt mondja, nincs különösebb probléma. Ő csak keveset tud románul, de ha kell, megérteti magát. Hozzátette: a férfiak, akik katonák voltak, jobban beszélnek románul.

– Amikor gyerek voltam, többen éltek itt, mint most. Az emberek is másabbak voltak. Az idősek minden vasárnap összegyűltek, mindent megtárgyaltak. Értékelték egymást, ez mára elveszett, még a testvérek se mindig egyeznek.

HBN–SZZSL








hirdetés