Nem kell ingázni, helyben dolgozhatnak a nők

Pillanatkép a tésztakészítő üzemben
Pillanatkép a tésztakészítő üzemben - © Fotó: Vmirjáncki József
Körösszegapáti – Termékeik iránt annyira megnőtt a kereslet, hogy csak nehezen tudnak szabadságra menni.

A településen élők helyben történő foglalkoztatása az egyik célja Tarsoly Attila polgármesternek és a képviselő-testületnek. Ez nem volt könnyű vállalás, mert a falu vezetőinek gondolniuk kellett az eltérő képzettségűek legkülönbözőbb igényére is; köztük a nyugdíj előtt álló, illetve a gyesről visszatérő nőkére is.

Sok mindennel próbálkoztak. 2012-ben száraztészta készítésével kezdték. Az általuk elkészített körettészták, levesbetétek elsősorban a helyi konyha igényét elégítették ki, a kisboltban a helyieknek adták el. Napjainkban már más települések közüzemi konyhái is igényt tartanak a száraztészta-készítményekre, például Csökmőn, Furtán, Berekböszörményben, Nagyrábén és Sárándon. Az utóbbi településen, a közüzemi konyhán több száz főre készítik az ételeket az apáti tésztákból.

A környező falvakba is

2015-ben, egy másik épületben megteremtették annak a lehetőségét, hogy süteményeket készítsenek. A kézzel gyúrt hájas tésztával kezdték, amelyből a szezámmagos sósrúd sült, később sláger lett a sajtos tallér. Napjainkban már sokkal nagyobb a süteményválaszték. Az elkészített finomságokat a helybelieken kívül a környék rendezvényein, lakodalmain részt vevők is fogyasztják. Az utóbbi időben lángost is sütnek az asszonyok, és azt viszik a környező településekre is.

teszta2_
Tésztát és süteményeket készítenek az asszonyok | Fotó: Vmirjáncki József

A süteményekre annyira megnőtt a kereslet, hogy a nők csak nehezen tudnak szabadságra menni. Nem panaszkodnak, mert látják munkájuk eredményét.

Árut áruért

Grozáné Veres Ágnes, aki az üzemek munkáját nagy szakértelemmel szervezi és irányítja, lapunknak elmondta, hogy az elkészített áruk értékesítésének az árut áruért (barter) formája is működik. A Körösszegapátiban előállított értékekért a települések más és más árukat adnak. Nagyrábé papírfonatot, Magyarhomorog savanyúságot, Pocsaj kovácsoltvas termékeket, Csökmő tojást, Berekböszörmény fonott drótkerítést, Körösszakál pedig betonoszlopokat.

Tarsoly Attila polgármester is örül annak, hogy elképzelésükből sikeres vállalkozás lett. Elmondja, hogy Körös­szegapátiban aki dolgozni akar, annak van rá lehetősége, legyen az akár nő, akár férfi. Mindezt a közmunka­program keretében sikerült elérni, melyhez az állam adja a támogatást.

Vmirjáncki József