Nem inzultálnak, hanem konzultálnak

Nem inzultálnak, hanem konzultálnak
© Illusztráció: Matey István
Debrecen – A fogyasztók és a kereskedők között a termék miatti konfliktusok megoldásában segít a békéltető testület.

A megyében székhellyel és telephellyel rendelkező vállalkozások augusztustól kötelesek megjelenni a békéltető testület meghallgatásán. Ezt óriási eredmény, békéltetni ugyanis csak akkor lehet, ha mindkét fél jelen van, eddig ugyanis a vállalkozó nélkül legfeljebb ajánlást fogalmazhatunk meg – közölte dr. Hajnal Zsolt, a Hajdú-Bihar megyei Békéltető Testület elnöke a fogyasztóvédelem új irányait ismertető sajtótájékoztatón. Ha nem működnek együtt, a helyi fogyasztóvédelmi hatósághoz kerül az ügy, amely bírságot szabhat ki – tette hozzá.

Koszorús László fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár azt mondta, évről évre emelkedik a békéltető testületek elé kerülő ügyek száma. Országos szinten 10 ezer ilyen üggyel találkoznak, ám még így sem ismerik elegen ezt a lehetőséget, pedig – hangsúlyozta – ingyenes és gyors szolgáltatást nyújtanak. A hatóság két korosztállyal, az idősekkel – akik helyzetével a termékbemutatókon élnek gyakran vissza –, illetve az interneten gyakran vásárló fiatalokkal foglalkozik kiemelten.

Céljuk az egyezség

Dr. Hajnal Zsolt elnök közölte: míg 2013-ban 200-nál kevesebb ügy került a békéltető testület elé, tavaly majdnem a duplájával, 369 üggyel kellett foglalkozniuk. Idén pedig már a 206. ügyfélszámot osztották ki. Kérdésünkre kifejtette, a legtöbbször a hirtelen tönkremenő cipők, parkolási ügyek, közüzemi szolgáltatások, online kereskedelemben tapasztalt visszaélések és megtévesztő üzletkötések miatt kell meghallgatást tartaniuk.

– A testület célja, hogy egyezség szülessen a vásárló és a vállalkozás között, erre évente 40–50 alkalommal van példa. Ezen kívül azonban az is fontos, hogy a vásárlónak megnyugodjon a lelke, erre teszünk kísérletet. Visszaélés esetén gyakran az is elég, hogy elinduljon az ügy, s ekkor már együttműködőbbekké válnak a bepanaszolt cégek – fogalmazott. Mint elhangzott, egy ideje már vállalkozók is fordulhatnak panasszal a testület felé. Ez azért fontos, mert a mikro- és kisvállalkozók sem tudatosabb fogyasztók, mint az átlagember. Az ilyen esetek az ügyfélszámnak mintegy 5 százalékát teszik ki.

Skultéti Éva, a megyei iparkamara főtitkára megjegyezte, őt az tenné boldoggá, ha exponenciálisan csökkenne a testület elé kerülő ügyek száma, s néhány év múltán kimondhatnák, hogy nincs rá szükség. Ez ugyanis azt jelentené, hogy tudatosak a vásárlók és becsületesek a vállalkozók.

HBN


Rejtélyes kifogások

Ismerősen csengett a tájékoztatót megelőző tanácskozás résztvevői számára egy önmagát független szakértőnek nevező személy neve, aki ismert cipőkereskedések termékeinek bevizsgálásával foglalkozik. Noha a fogyasztó azt gondolja, hogy 10–15 ezer forintért, vagy még többért minőségi cipőt vásárol, azok azonban még a jótállásban vállalt hat hónapot sem bírják ki, gyakran két hónap után tönkremennek. Így amikor a cipőt elküldik bevizsgálásra, a hiba okaként jellemzően ugyanazokat a magyarázatokat (egyedi járás, nem rendeltetésszerű használat, nem volt befűzve, stb.) adja a szakértő. Az ilyen tipikus esetekben és más fogyasztóvédelmi kérdésekkel a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületét keressék Debrecenben a Piac utca 77. (II. em.) szám alatt.



Sporthírek






hirdetés