Nem igaz, hogy nincs ellenszer a bűnözésre

Tardi Kálmán a polgárőrség Skoda Yetijével
Tardi Kálmán a polgárőrség Skoda Yetijével - © Fotó: Kovács Péter
Egyek – Nagyot változott a tizenéve még elátkozott egyeki közbiztonság – nem véletlenül.

  • Bár az ismertté vált bűncselekmények száma országszerte csökken, egyes településeken különösen szembeötlő a javulás.
  • A hajdúhadházi közbiztonság javulásáról írt már a Napló, de hasonló folyamat tapasztalható az 5 és fél ezres Egyeken is, ahol a 2010-es 405 regisztrálthoz képest tavaly 72 bűneset történt.
  • A polgármester a közmunkát, az annak keretében foglalkoztatott – éjjel-nappal járőröző – polgárőröket és a profi térfigyelő rendszert nevezte meg a változás főbb okaiként.
  • Az illetékes rendőrkapitányság statisztikáiból az is kiderül, hogy a helyieket – akik 2008-ban már a Magyar Gárda behívásával kacérkodtak – leginkább gyötrő lakásbetörések száma a hét évvel korábbi felére, harmadára esett vissza.
  • Miért lopnak jóval kevesebbet?

Míg hét évvel ezelőtt a százezer lakosra jutó bűncselekmények száma elérte a 8079-et Egyeken, addig tavaly már csak 1431 volt ez a szám. Talán még emlékeznek rá: a közbiztonság 2010-re olyannyira romokban hevert, hogy például 2008-ban a helyiek közül többen elkeseredésükben a Magyar Gárdához fordultak. Az azóta betiltott szervezet tagjai végül nem masíroztak végig a nagyközségen, rendeztek viszont közbiztonsági fórumot a művelődési házban, ahol még a csilláron is lógtak, és az akkori rendőrkapitány, Kántor Péter alig győzött válaszolni a sérelmekre.

– Jól emlékszem, 2010-ben már volt olyan nyári éjszaka, hogy nyolc lakásbetörés történt… Akkor nagyon felbolydult a közösség. Az én családom sem úszta meg, hozzánk is bementek, amikor nem voltunk otthon, nagyon fájdalmasan éltük meg – emlékszik vissza dr. Miluczky Attila (KDNP) polgármester, akit éppen abban az évben választottak polgármesterré a mintegy 5 és fél ezer lelkes településen.

Az akkori viszonyokat példázza Tardi Kálmán megjegyzése.

Ha lakossági segítséget kértünk a felderítéshez, a válasz sokszor az volt, hogy bár látták a tolvajt, tudják, ki volt az, semmit nem mondanak, nyomozzuk ki!

Tardi a helyi polgárőrség vezetője és önkormányzati képviselő.

De akkor mi a magyarázata annak, hogy míg hét éve 405 bűneset vált ismertté, addig 2016-ban már csak 72?

A börtönbe vissza: ne!

A területileg illetékes Balmazújvárosi Rendőrkapitányság vezetője, dr. Berecz József a közmunkaprogramot jelöli meg a siker egyik okaként. Mint a múlt évet taglaló közbiztonsági beszámolóban leszögezi, a közmunkából származó biztos jövedelem „nagyban hozzájárul” az eredményeikhez. Ha ugyanis egy-egy családban három-négy fő közmunkásként dolgozik, az nettóban 200-250 ezer forintot jelent. A rendőrkapitány megjegyzi: közülük korábban nem ritkán egy sem dolgozott, a segélyen kívül nem volt más megélhetési forrásuk.

Miluczky Attila hasonlóan látja. – Az utóbbi években sokan jöttek haza hosszabb szabadságvesztés letöltése után. Nagyon kérlelnek, hogy segítsek helyet találni a közmunkában, mert nem akarnak újra rács mögé kerülni. Nyilván olyan is akad, aki az irodában fogadkozik, aztán csak kiderül, hogy semmirekellő. Az ilyeneket kénytelenek vagyunk elküldeni. Ugyanakkor másoknak kimondottan elismerésre méltó a munkája. És például ugyan hol lenne esélye elhelyezkedni annak, aki húsz évet ült emberölésért?! Mert nálunk erre is van példa. Sok verejtékkel jár ez a fajta törődés, de visszatükröződik az eredmény.

graf

Tardi Kálmán ezt úgy fogalmazza meg, hogy „a közfoglalkoztatás nem nagy egzisztencia, de ha egy család kétkezi munkával a maga szerény módján képes megélni, úgy nem feltétlen kívánkozik lemenni a törvényes útról”.

Éjszakai járőr

A polgármester az egyeki térfigyelő rendszer szerepét is hangsúlyozza. – A Leader-programban pályáztunk erre, őszintén szólva az én vesszőparipám volt. A helyiek már kívülről fújhatják, annyiszor ismételtem, hogy a cél nem a tolvajok elfogása, hanem az, hogy ne is legyenek lopások. És büszkén mondhatom, a megye egyik legjobb minőségű kamerarendszerét telepítettük, a 2011-es debütálás óta a megyei rendőr-főkapitány ide küldi a polgármestereket a jó példát másolni. Látjuk, ki érkezik a településre, és pont annyira követhetjük a községen belüli mozgásokat, hogy a részletekből baj esetén összeállhasson a kép. Persze, lehetne itt akármilyen technológia, ha az embereknek nincs mit enniük, akkor elindulnak…

A harmadik fontos tényező, hogy a közmunka keretében tíz embert polgárőrként alkalmaznak, ők a nap 24 órájában járőröznek. Tardi az éjszakai jelenlétet különösen fontosnak tartja, mert náluk akkor zajlottak a betörések. Ha azonban a bűnelkövetők tudják, hogy nem csak ők vannak az utcán és a kertek alatt, akkor inkább nem kockáztatnak. Mára az egyekiek szemlélete is gyökeresen megváltozott: nemhogy segítőkészen viszonyulnak a rendőrökhöz, a polgárőrökhöz, hanem ők hívják őket, akár egy árokba dőlt részeg biciklis kapcsán is, amire volt példa húsvétkor.

Rablás nélkül

Nyilván arról szó sincs, hogy megszűntek volna a bűncselekmények. Berecz József közlése szerint a tudomásukra jutott esetek elkövetői döntően egyekiek, míg a trükkös lopások jellemzően távolabbi megyék lakóihoz köthetők. Rablásra tavaly nem volt példa, elsősorban a lopások és a tulajdon elleni szabálysértések a jellemzőek. Ezek közül nagyobb kárt okozó betörések 2016-ban elvétve fordultak elő. A rendőrség tudomására jutott ilyen szabálysértések száma 30-ról 35-re emelkedett, igaz, a felderítési eredményesség is nőtt a két évvel korábbi 39-ről 47 százalékra.

– Ratalics László –








hirdetés