Ufónak nézték a tetétleni polgármestert a strucctenyésztés ötlete miatt

Akt.:
Ufónak nézték a tetétleni polgármestert a strucctenyésztés ötlete miatt
© Fotó: Matey István
Tetétlen – Úttörő szerepet vállalva keresik a „struccozás” még jövedelmezőbb lehetőségeit.

Ki emlékszik már arra, amikor az első magyarországi struccokat még az Afrikából becsempészett tojásokból keltették házilag, s a nagytestű futómadár olyan veszélyes állatnak számított mint az oroszlán (emiatt nem is tarthatta akárki, vizsga kellett hozzá). Hajdúnánás akkor úttörő szerepet vállalt, 1993-ban egy helyi gazda megalapította az ország első hivatalos struccfarmját, ami azóta is folyamatosan üzemel.

Ufóként néztek rájuk

Közel húsz évig kellett azonban várni arra, hogy egy újabb megyénkbeli település adja hasonló vállalkozásra a fejét, mégpedig közmunkásokkal. Tetétlen polgármesterére legalábbis ufóként néztek a minisztériumban, amikor előadta ötletét, ő bizony strucctenyésztésre kérne támogatást a közmunkaprogramban. Kitartása eredményeként 2012 decemberében megérkeztek az első struccfiókák a közel másfélezer lelket számláló községbe, ahol ma már 100 futómadarat tartanak két telephelyen. Újabb mérföldkőhöz érkezett azonban a „struccozás”, tudtuk meg a település polgármesterétől, Borbélyné Fülöp Hajnalkától.

Strucckolbász

– Tavaly májusban létrehoztunk egy nonprofit kft.-t és bízunk benne, hogy néhány éven belül a most még közmunkásként dolgozó struccgondozókat az elsődleges munkaerőpiacon tudjuk alkalmazni – mondta, s magyarázatként hozzáfűzte: ahogy növekszik az állomány, úgy válik egyre kifizetődőbbé a tenyésztés, s most szeretnének szintet lépni. – Bízunk benne, hogy a 2020-as cikluson belül feldolgozóüzemet tudunk létesíteni, ami azt jelentené, hogy a mostani élősúlyban számított kilónkénti ezer forintos árat akár megnégyszerezhetnénk. A konyhásaink már kísérleteznek azzal, hogy például milyen arányban kell használni, ízesíteni a struccot, hogy kolbász legyen belőle.

Ezzel párhuzamosan újabb telepeket alakítanánk ki, s már most van két olyan madarunk, amit nem adtunk el, hanem tenyésztés céljából megtartottuk azokat. Ez különösen fontos, mivel egyre népszerűbb a strucctartás, főleg, mióta a közmunkaprogramban lehet rá pályázni, s a kiskunhalasi partnerünknek jóformán már 2017-re betelt az előjegyzési naptára. Nem utolsó szempont az sem, ha magunk tudnánk a tojást is megtermelni, akkor még gazdaságosabban működne a jelenleg 12 embert éjjel-nappal, s hétvégén is foglalkoztató „ágazatunk” – magyarázta a településvezető, aki jelenleg több hajdú-bihari helységgel is kapcsolatban van, akik belevágnának hasonló vállalkozásba.

– Sz. Fabók Ágnes –


Szlovák követőjük is van már

– Báránd, Sáránd, Tépe és Nádudvar polgármestereivel is tartjuk a kapcsolatot, mitöbb utóbbi településről már járnak hozzánk a közmunkások, hogy megtanulják a strucctenyésztés fortélyait. De akadnak követőink megyén, sőt országhatáron túlról is, például a szlovák testvértelepülésünk. Bárkinek szívesen segítünk, hiszen a cél közös, értelmes, értékteremtő közmunkaprogramot csinálni, amiből valóban kivezethetjük az elsődleges munkaerőpiacra az embereket – mondta Borbélyné Fülöp Hajnalka, aki nem rejtette véka alá a „struccozással” járó kihívásokat sem. – Mindig elmondom, hogy egy nyitott, piaci versenyben kell megálljuk a helyünket, minőségi termékekkel, s ehhez komoly feltételeket kell teljesíteni. Ahhoz, hogy a vállalkozás a közmunkaprogramon kívül is megállja majd a helyét, keresni kell az új piacokat, lehetőségeket, s minden minőségi követelménynek meg kell felelni, hogy komoly üzleti partnerként tekintsenek ránk.

Nyúl helyett struccot húztak elő a kalapból
Monostorpályi – A polgármesterrel utánaszámoltunk a költségeknek









hirdetés