Nem dilemmáznak, rögtön reagálnak

Az Országos Improvizációs Fesztivál negyedik helyezettje lett a Dilemma Drámaszínpad
Az Országos Improvizációs Fesztivál negyedik helyezettje lett a Dilemma Drámaszínpad - © Fotó: Molnár Péter
Debrecen – Debreceni társulat lett a Gödöllőn megrendezett országos improvizációs verseny 4. helyezettje.

Miért fekszik hanyatt, kezüket, lábukat az égnek meresztve egy terem közepén két fiatal lány? Nos, mert éppen biciklinek képzelik magukat. Félreértés ne essék, nem a „sárga házba” látogattunk el, csak a Dilemma Drámaszínpad próbájára. A társulat a Magyar Szín-Játékos Szövetség által március végén szervezett országos improvizációs verseny döntőjében, mindössze fél ponttal lemaradva a dobogóról, 4. helyezést ért el.

Vezetőjük, Széll Márk, az ELTE színjátszó társulatának, a Proscenion Drámaszínpadnak volt tagja hallgatóként, majd lehetősége nyílt – tanító szakon tanult – a tanítóképző főiskolán dráma és színjátszás címen órát adnia – ekkor babonázta meg a színház világa. – Nősülés révén kerültem a cívisvárosba, ahol próbáltam magamnak keresni egy olyan csapatot, ahol jól érzem magam és amelyik a rögtönzés műfajára fekteti a hangsúlyt. Meglepő módon nem találtam ilyet, ezért 2013-ban úgy döntöttem: néhány emberrel karöltve megalapítom a sajátomat. Több, kisebb jelenettel próbáltuk a magunkban rejlő, leginkább komikus karaktereket fejleszteni, s szépen lassan a társulat is bővült. 2014. szeptember óta találkozunk heti rendszerességgel a középiskolás és egyetemista fiatalokból álló 15 fős csapattal, s 2015-ben lettünk hivatalosan Dilemma Drámaszínpad – mesélte Márk.

Humorérzék nélkül nem megy

A társulat vezetője szerint a színészkedés és az improvizáció között természetesen van kapcsolat, de úgy véli: egy teátrumban a színdarabnak inkább műfaji megkötöttségei vannak, és a néző azért megy oda – akár felkészülten is –, mert vágyik egy bizonyos dologra, hogy azt megkapja. – Egy rögtönzésen sem a színész, sem a néző nem tudja, hogy mire számíthat. Mi ezt az irányt próbáljuk erősíteni, ahol nevettethetünk, s megteremthetünk egy felszabadult légkört – fűzte hozzá Márk, aki szerint a műfaj varázsa, hogy nem hétköznapi dolgokat kell valahogy hétköznapivá tenni.

Mi a jól sikerült rögtönzés titka? – Én először azt gondoltam, hogy olvasottnak kell ahhoz lenni, hogy az ember amíg kigondolja, hogy mi történjen a színpadon, addig tudjon locsogni, vagy amikor éppen mozog, akkor kigondolja, hogy mit fog a következőben mondani, de leginkább szerintem a társtól függ, hogy jól sikerül-e az improvizáció. Nádasdy Kálmán rendezőt idézném, aki azt mondta: „Az az ember dolga, hogy olyan szituációba hozza a színészt, hogy azt csinálja, amit te szeretnél, de önmagától.” Ha ez megvalósul, akkor nagyon könnyű, és jól lehet rögtönözni – fogalmazott Márk, majd a csapat tagjai hozzátették, hogy azért természetesen vannak nehézségei a műfajnak, többek között, hogy másodpercek alatt kell a partnerre, a szituációra reagálni, mindezt úgy, hogy lehetőleg a jelenet végén legyen csattanó.


Fotó: Molnár Péter (galéria) Fotó: Molnár Péter (galéria) ©

– A improvizációhoz szükséges a humorérzék, illetve hogy a színpadon levessük a gátlásokat. Fontos, hogy sok élethelyzetet megéljünk, hiszen így tudunk az adott szituációkra reagálni – vélte az egyik fiatal.

A jó kedélyű amatőr társaság többségének határozott elképzelései vannak a jövőt illetően: orvosok, újságírók, tanárok szeretnének lenni, a színpad számukra egy nagyon jó közösség, hobbi, ahol lehetőségük van lazítani, kiereszteni a mindennapi gőzt, és kibontakoztathatják kreativitásukat. Ezen túlmutat azonban, hogy az itt szerzett tapasztalataikat az életben is hasznosítani tudják, hiszen többek között növeli az önbizalmukat, melynek köszönhetően közvetlenebbek másokkal, fejleszti a problémamegoldó készségüket, a már említett kreativitásukat, s sokszor – a tudáshiány esetén – a vizsgákon is jó szolgálatot tesz.

Tervek és célok

A Dilemma Drámaszínpad idén harmadik éve vett részt az improvizációs versenyen. Elkerekedett szemmel voltam kíváncsi, mégis hogyan lehet felkészülni egy rögtönzésre? Széll Márk szerint az adott színpadi játék szabályait kell leginkább elsajátítani, vagyis ne vágjanak egymás szavába, legyen dinamikája, karakterei a jelenetnek. – A próbákon fontos volt, hogy kiderüljön a fiatalok közül, kinek milyen karakter az erőssége, s különböző szituációkban ki hogy reagál. Az éles váltásokat, gyors reakciókat igyekeztünk fejleszteni. De talán a legfontosabb a koncentráció erősítése volt; a döntőben is épp ez volt a meghatározó a zsűri szerint, ugyanis néhány csapatnál, amikor elfáradtak, láthatók voltak a hullámvölgyek – jegyezte meg a színpad vezetője.

A csapat kicsit csalódott, hogy nem sikerült a dobogóra lépniük, azt azonban pozitívumként jegyezték, hogy a versenyen egy jelenetből mindenki komédiát csinált, a Dilemma viszont elvitte a tragédia irányába, ami a zsűrire is nagy hatást gyakorolt, s ki is emelt.

A jövőbeli tervek közül a társulat vezetője elsődleges feladatának tarja, hogy rendelkezzenek egy repertoárral. Márk a Csörgess meg című darab adaptációját szeretné nyáron színpadra állítani, a távoli célja pedig, hogy az improvizációs műfajt minél magasabb szinten űzzék.

– Pálfi-Tóth Zoé –


Miért Dilemma?

A dilemma szó értelmezése számunkra a kettős feltételezés. Az improvizációk során legalább 2 irányba szükséges fejben játszani a színen. Dilemmában van a színész minden szituációban és abban a pillanatban amikor döntenie kell hogy milyen irányba vigye tovább a cselekményt, mi legyen a megoldása. Csak a saját játékára hagyatkozhat, s a döntésein áll vagy bukik, hogy sikerbe vagy kudarcba fullad az adott jelenet. Ezért választottuk ezt a nevet a színpadnak – mondta Márk.








hirdetés