Nem csupán könyvtár a Méliusz

Akt.:
A könyvárakban szinte minden napra jut egy érdekes program, a magyar széppróza napján például játékos formában idézték meg a Pál utcai fiúkat a Méliusz Benedek Elek Fiókkönyvtárban
A könyvárakban szinte minden napra jut egy érdekes program, a magyar széppróza napján például játékos formában idézték meg a Pál utcai fiúkat a Méliusz Benedek Elek Fiókkönyvtárban - © Fotó: Kiss Annamarie
Debrecen – Aki azt gondolja, a könyvtár manapság mindössze könyveket ad kölcsön, nagyon meglepődhet.

Új év, új élet – egy könyvtár esetében is igaz. A Méliusz Juhász Péter Könyvtár szlogenje „A választ nálunk találja”. Az elkövetkezendő évekre szóló nagyszabású tervekben is ezt tartják szem előtt. – A könyvtár esetében a legfontosabb tervek arra vonatkoznak, hogy hogyan lehet egy modern városi és megyei hatókörű könyvtárat építeni. Ez már nem kizárólag Debrecen ügye, hanem olyan minta lehet, ami akár az egész országban irányadó, mindenekelőtt a városi könyvtári ellátásban – mondta dr. Kovács Béla Lóránt, az intézmény igazgatója.

– A stratégia alkotásakor egy rövid és egy közép távú, öt évre előretekintő tervet dolgoztam ki. A közép távú stratégiai terv – melyet a közgyűlés is elfogadott – három terület köré épül: a kulturális innováció, a hálózatfejlesztés és a digitális kompetencia fejlesztése került fókuszba.

Kulturális innováció

– Ha mintát szeretnénk adni a többi városnak, innovatívnak, kezdeményezőnek kell lennünk. Ebben az esetben az innováció egyaránt jelent újdonságokat, amelyek akár európai szinten is érdekesek lehetnek, és létező megoldásokat is, amelyeket most meg kell szilárdítani: ez azt jelenti, hogy egy-egy nemzetközi gyakorlatot meghonosítunk Magyarországon. Ilyen jellegű például a rádiófrekvenciás raktározási rendszer bevezetése, ami néhány évtizeddel ezelőtt megtörtént, az önkölcsönzéseknek is ez adja az alapját. Ám mi ezt hálózati szinten szeretnénk működtetni, az átlagosnál lényegesen nagyobb gyűjteményben, nem csak egy helyen, egy épületben – mutatott rá az igazgató.

A tervek között szerepel egy integrált közgyűjteményi rendszer kialakítása, ami az összes közgyűjtemény darabjait összefogja és hozzáférhetővé teszi: levéltári, könyvtári, múzeumi tartalmak együttes kezelését, ez pedig európai szinten is újdonság lenne.

Konténerkönyvtárakat szeretnének létrehozni, ami nem azonos a már ismert könyvtárbusszal. – Ezek tematikus könyvtárak lennének, változó könyvkínálattal, eseményekre települnének ki, és napokig ott maradhatnának. Ez még nagyon új dolog, a világon nincs sok helyen. Már belevágtunk a megvalósításba, remélhetően ebben az évben már kipróbálhatjuk.

– Jelenleg Magyarországon nem a műszaki feltételek hiányoznak ahhoz, hogy az amerikaihoz hasonlóan hozzáférhető legyen a digitális tartalom, ezt az európai szerzői jog szabályzása nem teszi lehetővé. Mi a műszaki fejlesztéseket megtesszük, és amint sikerül nemzeti szinten rendezni a kérdést, az európai jognak megfelelően, és lehetségessé válik a szolgáltatás valamiféle helyi megoldással, mi azonnal képesek leszünk rá – vázolta Kovács Béla Lóránt. A kulturális régió újraélesztését, és egy régiós központ születését jelenthetné egy új típusú határon túli könyvtári ellátó rendszer kialakítása, intézményi kapcsolatokkal a határon túl élő magyar közösségek és Debrecen között. – Az önszerveződő magyar közösségek támogatását Debrecenből meg lehetne oldani. Vannak erre vonatkozó terveink, az önkormányzat is támogatja az ügyet, a megvalósítás műszaki részletei készen állnak, de ehhez minisztériumi támogatás is szükséges.

Digitális kompetencia

– Ma már nem igazán lehet úgy élni, hogy az embernek nincsen kapcsolata a digitális eszközökkel. Viszont érezhető valamiféle hasadás a társadalomban abból a szempontból, hogy ki milyen digitális szolgáltatásokhoz jut hozzá. Debrecenben is létezik tanyavilág, ahol van ugyan mobilhálózat, de nincs internetes lefedettség. Márpedig mobiltelefonon keresztül nem lehet részesedni olyan mértékben az elemi állampolgárságot érintő dolgokban, mint egy rendes internetes kapcsolat esetén – mutatott rá Kovács Béla Lóránt. Ezért Digitális Jólét Pontokat működtetnek, melyek célja, hogy a könyvtárpontok közelében élő polgárok a könyvtárakban el tudják intézni állampolgári ügyeiket is.

A könyvtár más, nem hagyományos könyvtári feladatokat is magára vállalt. Vinni kívánják az életfogytig tartó tanulás digitális részét: rendszeresen indítanak olyan tanfolyamokat, amelyek a digitális kompetenciák fejlesztésére irányulnak. Elsősorban a digitális eszközök elemi használatára figyelnek oda, olyan korosztályokban és szociális csoportokban, amelyeknek ez problémát jelenthet. – Ezek a stratégiai célok az elkövetkezendő négy-öt évre. Megértettük, hol lehet újfajta szerepe a könyvtárnak, de ez nem azt jelenti, hogy a hagyományos szerepet elvetjük! A könyvtári tér nem tűnik el, a dokumentumszolgáltatás nem szűnik meg, ezek „csak” gyarapítják azt – hangsúlyozta az igazgató.

Megtudtuk, átalakult a nyitvatartási rendszer, és a hosszabb nyitva tartás beváltotta a reményeket: nagyobb látogatottságot eredményezett. Ezt most egy nyugalmasabb időszak követi, amely alatt az olvasók megszokhatják a változásokat. Lesznek idén felújítások is, a József Attila-telepi Fiókkönyvtáron kisebb munkát végeznek, a legnagyobb átalakítás az Újkerti Fiókkönyvtárra vár, amelyet nyáron be is kell zárni emiatt. – Nem kevés aggodalommal figyelem ezt, hiszen két hónap tetemes idő, az olvasók átszokhatnak a környező könyvtárakba. A megújult teret pedig meg kell töltenünk élettel! – mondta a szakember.

Az idei év célkitűzése az is, hogy az intézmény megszólítsa a nyugdíjas korosztályt is.

– Potyók Izabella –


Az önkölcsönzés küszöbe előtt

Kovács Béla Lóránt beszámolt arról, hogy a rádiófrekvenciás raktározási rendszer fejlesztése megkezdődött, rövid időn belül lehetővé válik az önkölcsönzés, előbb a központban, majd a remények szerint egy-két éven belül a teljes hálózatban. A modern raktári rendszer nem kifejezetten látványos összetevője a megújulásnak, de a könyvtárra bízott közvagyonnal való gazdálkodást áttekinthetőbbé és egyszerűbbé teszi. A másik, látványosabb rész az, hogy erre szolgáltatások épülnek majd: szeretnék újragondolni könyv­ajánlási rendszerüket, elmozdítani a személyre szabott tartalomszolgáltatás irányába. Ez azt jelenti, hogy teljesebb képet kaphatnának a különböző csoportok felhasználói szokásairól; ez pedig megváltoztatná a gyűjteménygyarapítást. Könnyebb lenne az olvasók igényeihez igazodni, és a forrásokat is hatékonyabban tudnák felhasználni.


Készülőben Ady életrajza, Váraddal együttműködve

Ady Endre halálának századik évfordulója alkalmából a Méliusz szeretné kiaknázni a Debrecen és Nagyvárad közötti együttműködést, így több közös rendezvényük is lesz. Várad szeretné megjelentetni az első teljes Ady-életrajzot, melynek kiadásában a város is részt vállalna, s a bibliográfia debreceni könyvhéten is megjelenne.

Bábeliáda és Cake Poetry

A tervek között szerepel, hogy a két város bemutatja egymásnak, mit jelentett településük a költő számára: összehangolt séták, megemlékezések valósulnának meg. A XVII. Debreceni Költészeti Fesztivál pedig mindenekelőtt Ady Endrére emlékezik majd debreceni irodalomtörténészek, pedagógusok, költők, képzőművészek közreműködésével. Programjai között kerekasztal-beszélgetés, szavalóverseny, a Várad folyóirat és Ady-különszáma bemutatása, Bábeliáda fordítói játék, Cake Poetry (Ady-versek a cukrászdákban felszolgált süteményhez és kávéhoz) is szerepel.

Olvasó ifjúság

Kovács Béla Lóránt megfogalmazta, Debrecenben mind az óvodák, mind az iskolák jó partnerei a könyvtárnak. A köznevelési program a könyvtárak szempontjából pozitív, a mostani iskolás, középiskolás generáció könyvszerető generáció. – Kultuszkönyvek vannak, a gyerekek falják a könyvsorozatokat, az iskolákban komoly könyvrajongó táborok alakultak ki. Ha jelentősebb szerző érkezik hozzánk, egyszerűen megrohanják a könyvtárat.

A gyerekkönyvírók rocksztárok!

A legkisebbektől a legnagyobbakig vannak magyar kedvencek, és ez nem mindig volt így. Régen volt Rakovszky Zsuzsánk, de most van három! Vannak ifjúsági szupersztárok! Mindenki azt mondja, hogy a gyerekek csak a mobiljukat nyomogatják, de mi egyáltalán nem ezt tapasztaljuk. Egy bibliofil generáció felnövekedésének vagyunk tanúi – foglalta össze a szakember.

Jóban lenni az informatikával

A számítógépes rendszereknek hála, egyre több adatuk van, amelyekből az olvasók számát tekintve növekvő tendencia rajzolódik ki. De képesek rengeteg más statisztikát kinyerni, amelyek mutatják a gyengeségeket, erősségeket, és tervezhetővé teszik a jövőt. – Ezért próbáljuk egyre szélesebb körben használni őket. A rendszerünk hasonlítani kezdett egy informatikai cég rendszerére, hiszen a kulturális szolgáltatások terén a valódi konkurenciát számunkra a digitális szolgáltatások jelentik – zárta a beszélgetést Kovács Béla Lóránt.

PtkI