Nem az ízfokozóra, igen a leveskockára?

Nem az ízfokozóra, igen a leveskockára?
© Fotó: Pixabay
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Sok tévhit és mítosz övezi az adalékanyagokat, pedig némelyiket naponta használjuk.

Ha azt olvassuk a címkén, hogy E-500 nátrium-hidrogén-karbonát, vagy E-300, a legtöbben laborban előállított, veszélyes kemikáliára gondolunk, pedig utóbbi maga a C-vitamin, az előbbi pedig a sütőpor. A magyar fogyasztók többségében bizalmatlanságot keltenek e hivatalos nevek, holott a hétköznapokban különösebb fenntartások nélkül használják azokat – egyebek közt ez derül ki abból a reprezentatív, országos kutatásból, amely a Coca-Cola Magyarország megbízásából készült el. Ezt a kettősséget jelzi, hogy a magyar felnőtt fogyasztók egyharmada él abban a (tév)hitben, hogy az otthoni ételkészítés során nem használ élelmiszeripari adalékanyagokat, azaz lehetőleg távol tartja magát az aromáktól, ízfokozóktól, állományjavítóktól vagy térfogatnövelőktől. Ha viszont úgy tesszük fel a kérdést, hogy vanillincukrot, étel­ízesítőt, vagy éppen sütőport szokott-e használni, az derül ki, hogy igen széles körben nyúlnak ezen összetevőkhöz.

A sütőpor térfogatnövelő

Szemléletes példa minderre, hogy a fogyasztók közel 90 százaléka állítja szilárdan, nem tesz térfogatnövelőt az otthoni sütés, főzés során a süteményekbe, ételekbe. Ehhez képest saját bevallása szerint sütőport (ami bizony egyfajta térfogatnövelő) 80 százalék használ több-kevesebb rendszerességgel. Hasonló a helyzet az ízfokozók terén: a megkérdezettek közel 70 százaléka gondolja úgy, hogy az ételkészítés során nem veti be ezt az adalékanyagot, ezzel szemben több mint 60 százalék használ leveskockát, húspácot vagy ételízesítőt, márpedig ezek túlnyomó többsége ízfokozó hatású összetevőt is tartalmaz.

A fogyasztók többsége – tízből hat felnőtt – elolvassa a címkén, hogy a kiválasztott élelmiszerben milyen adalék­anyagok vannak, de túlzottan nem tartanak ezektől az összetevőktől. A leginkább elutasított adalékanyagnak az állományjavítók bizonyultak, míg a leginkább elfogadottnak az édesítőszerek számítanak.

Tartósítás

A hazai fogyasztókat vásárláskor az befolyásolja a leginkább, hogy van-e a kiválasztott élelmiszerben tartósítószer. Ennek apropóján ezúttal azt a kérdést is feltették, hogy vajon az üzletekben kapható gyümölcslevek miért állnak el sokáig felbontás nélkül. A válaszadók közel fele – rosszul – arra tippelt, hogy tartósítószereket tartalmaznak ezek a termékek, és csupán tízből hárman tudták jól, hogy az aszeptikus, csíramentes csomagolástechnológiának – és a pasztőrözésnek – köszönhető a hosszú eltarthatóság.

HBN