Nem az a legény, ki üt

Nem az a legény, ki üt
© Illusztráció: Konyhás István
A májusi eső aranyat ér – tartja a bölcs szólásmondás, de mostanság annyi se esett, hogy egy aprócska füsti fecske fészket tapaszthasson belőle; hiába, csak lóg az eső lába. Talán ez, részben más is oka, hogy megfogyatkozott a hazai fecskenemzedék: egy fecske pedig nem csinál nyarat. Barak Beáta írása.

A baj nem jár egyedül… Gólyáink már cseperednek, ám miközben megmentik, és Hortobágyon megműtik őket, addig egy jászapáti példány emberére akadt… Valószínűleg bottal üthetik a nyomát az elkövető(k)nek, nem mintha azok megtalálása feltámasztaná a madarat, amely nem visz már többé költő párjának élelmet. Eközben a vezetni tanuló ismerősnek tanácsolta az oktatója: ne legyen túlzottan előzékeny az utakon, de vegye a lapot, tudja, honnan fúj a szél. Ez kemény dió. Mondhatni, egyik kutya, másik eb. Hogy is ne szívnám mellre, ha direkt elállja a sávomat, de még be is szól, amikor kénytelen vagyok én kikerülni?! Egy közlekedési helyzetben bizony hamar kimutatja az ember a foga fehérjét. No, de addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik – okoskodom. Tanulunk a gyerekkel. De Isten malmai lassan őrölnek, s nem káptalan az ő feje – ha meg is értette ugyan –, hogy az összes szólást megjegyezze!

– Barak Beáta –








hirdetés