Nem a patikába, a mezőre jár gyógyszerért

Pósán Ferencné, a füvesasszony
Pósán Ferencné, a füvesasszony - © Fotó: Kedves Zilahi Enikő
Nyíracsád – Pósán Ferencné Ilonka néni egykori tanyájukon gyűjti a gyógynövényeket.

A nyírségi település leghosszabb utcájának végén ma már csak egy ásott kút árulkodik arról, hogy évtizedekkel ezelőtt takaros kis tanya kuporgott a gúthi erdő tövében húzódó hatalmas tisztáson. A házikó az enyészeté lett, a szántót benőtte a fű, a fa, a bokor. A régi tanya mégsem gazdátlan, hisz az egykori gazdasszonya rendszeresen kilátogat oda. A földdarabot már nem műveli senki, mégis bő „terméssel” látja el Ilonka nénit, aki sétálgat, nézelődik, le-lehajol egy-egy virágért, s közben idézi az régmúlt éveket, amikor még állatoktól volt népes a tanya, és persze felsejlik az élete párjával, a tíz évvel ezelőtt elhunyt Feri bácsival töltött csaknem öt évtized is. Mire befejezi a múltbéli utazást, takaros, sok színben pompázó kis csokor van a kezében.

A természet patikájában

A virágokat azonban nem a vázába szánja, hisz nem dísz, hanem gyógynövényeket gyűjt.

Én már tíz éve, az uram halála óta nem voltam az orvosnál. Igaz, azelőtt se sokat jártam. Ami gyógyszerre van szükségem, azt megadja nekem a tanya földje”

– mondja nevetve Ilonka néni, majd belekezd a sokféle gyógynövény bemutatásába. – Ez itt az orbáncfű – mutat egy szép sárga virágra – ez nagyon jó nyugtató hatású. Hazaviszem, beáztatom egy kevéske olívaolajba, egy kicsi házi pálinkát is öntök hozzá. Három hétig érlelem. Ennyi idő kell, hogy a növényben lévő hatóanyag kioldódjon. Három hét után sötét színű tinktúrát nyerek belőle. Azzal kell kenni, bedörzsölni ott, ahol fáj, megnyugtatja az idegeket. A körömvirágból kenőcsöt készítek, amit sebgyógyításra használok. Ha elesik, lehorzsolja valahol a lábát, kezét az ember, egy kis körömvirágkrém mindig segít. Nem csak én használom, ezzel kenem a család többi tagját is, ha baj van. A cickafark mindenféle női bajra jó. Meg kell szárítani, a szárából, leveléből teát készíteni és meginni – magyarázza Ilonka néni.

Meggyógyította a birkát is

A beszélgetést benn a faluban, Ilonka néni kicsi házában folytatjuk.

fuvesasszony2Fotó: Kedves Zilahi Enikő

– A galagonya nagyon jó szívgyógyszer, a csalán meg immunerősítő. Minden tavasszal inni kell belőle egy kúrát. Jót tesz a szervezetnek. Főzni nem szoktam, csak egyszerűen leforrázom a leveleket, és úgy cukor nélkül iszok belőle. A vérkeringésre is nagyon jó hatással van – állítja Ilonka néni, aki elmondta, hogy a vadmályva gyulladáscsökkentő hatásán még az állatorvos is elcsodálkozott. – Egyszer kint a tanyán be volt gyulladva a bárány tőgye. Az állatorvos egy hétig injekciózta, de nem akart javulni. Akkor én a vadmályvát leforráztam, állt egy darabig a lében, jó sűrű massza lett belőle. Azt egy kendőbe beletettem, úgy nedvesen rákötöttem a bárány tőgyére. A hátán vetettem át a kendőt, hogy megálljon. Három nap alatt meggyógyult a jószág. Az állatorvos alig akarta elhinni, pedig igaz volt – nevetett a néni.

– Kedves Zilahi Enikő –


Köhögésre is van gyógyír

Ilonka néni tavasztól őszig gyűjti a gyógynövényeket. Kimossa az ócska lepedőket, azon szárítja a virágokat, majd zsákba teszi, és a kamrában, jó száraz helyen tárolja. Elő is hoz néhányat, az asztalra teszi, és ismét magyarázza a természetben rejlő csodát. – Az idén már szárítottam akácvirágot, meg bodzát. Ez köhögésre nagyon jó. Az unokámnak is ebből főztem teát a télen, amikor annyira köhögött. Ilyen teákat lehet már a boltban is kapni, de az nem olyan, mint, amit maga szed az ember. A bodzából még ivólevet is készítek minden évben. Azt is nagyon szereti mindenki – mondja Ilonka néni, aki csak „hírből ismeri az orvost”, hisz nagyon ritkán betegszik meg. Ha mégis gyógyszerre van szüksége, nem a gyógyszertárba megy, hanem a természet patikájából gyűjtött gyógynövényekkel keres, és talál is írt a bajra.


Bodza ivólé Ilonka néni módra

Hozzávalók: 4-5 evőkanál cukor, 5 l víz, 10-15 bodzavirág

Elkészítés: Egy nagyobb lábasban meg kell pirítani a cukrot, majd felönteni a vízzel, amibe virággal lefelé fordítva beletesszük a bodzát. Egy-két napig hűvös helyen állni hagyjuk, majd leszűrjük, és már fogyasztható is.


Pécsi Sándor, az értékmentő
Földes - Kutatásvágyának, gyűjtőmunkájának eredménye, hogy múltunk, elődeink élete, használati tárgyai nem mennek feledésbe. A családhoz, a szülőföldhöz kapcsolódó múlt egykor használt munkaeszközeinek tárháza található Földesen, a Dózsa György utcában. A kétlakóházas nagy telken Pécsi Sándor mag...

Angéla munka közben
Csökmő - „A mézes legyen ízletes, hibátlan, a díszítés pedig kifogástalan” – vallja munkájáról Kovács Angéla. Van a kis bihari faluban, a Cserepes utcán egy kis ház, hosszú verandával, ahol a három gyerek zsivaja mellett állandó az ínycsiklandó mézeskalács illat. Aki ide betér, az annyi szépségge...