Nem a látvány a legszörnyűbb, hanem a szagok és a hangok

Akt.:
Deák László tűzoltó őrnagy
Deák László tűzoltó őrnagy - © Fotó: Matey István
Debrecen – A helyszínen tapasztalható szagokat vagy hangokat nem lehet kizárni.

Bár már katasztrófavédelemnek hívják a szervezetet és a tűzoltók feladatai is megszaporodtak, elhivatottságuk töretlen – derült ki Deák László őrnagy szavaiból; a debreceni tűzoltóparancsnokot az elmúlt évek változásairól és a hétköznapokról is kérdeztük.

tuz3

2012-ben nagymértékű átszervezés történt a tűzoltóknál: az év áprilisától a korábban önkormányzatok által fenntartott őrsöket, parancsnokságokat közvetlenül az államhoz rendelték, emellett külön szintre került a hatósági irányítás és a gyakorlati munka. Előbbit a kirendeltségek végzik, utóbbit – vagyis magát a tűzoltást, műszaki mentést, stb. – az alájuk betagozódott tűzoltó-parancsnokságok. Fizikailag persze nem különül el a két szervezet, például Debrecenben továbbra is a Böszörményi úti laktanyában működnek, illetve a vonuló állomány tagjai esetenként besegítenek a hatósági munkába is – magyarázza Deák László. Némileg bonyolítja a helyzetet, hogy a hivatali feladatokra vonatkozó működési terület nem pontosan esik egybe a vonulásival; míg előbbi véget ér a megyehatárnál, addig némely őrs lánglovagjai a szomszéd megyébe is átjárnak oltani, oda, ahova ők érnek el a legrövidebb idő alatt – vagyis ahogy az ésszerűség megköveteli.

Több feladat

– Az elmúlt években a katasztrófavédelem tevékenységi köre jelentősen kibővült. Egyrészt az iparbiztonsági ellenőrzések adnak több feladatot, amiket eddig is végeztünk, de a megszigorított szabályozás miatt lényegesen több üzem került a látókörünkbe. Míg korábban csak néhány, köztudottan veszélyes egység tartozott ide, mint például a gyógyszergyár, mára számos más, kisebb is. Olyanok, ahol nagyobb mennyiségű vegyi anyagot tárolnak, mondjuk a fertőtlenítő szerekkel dolgozó vízmű telepek, vagy a gyúlékony, robbanásveszélyes anyaggal tevékenykedő üzemek, mint a gázcseretöltő állomások – sorolja a Debreceni Hivatásos Tűzoltóparancsnokság parancsnoka. – Néhány olyan feladat is hozzánk került, amiről az átlagember nem is gondolná; bizonyos vízügyi hatósági jogkörök, veszélyes anyag szállítási felügyelet, és számunkra is új elemként a középiskolások a kötelező közösségi szolgálatukat a tűzoltóknál is teljesíthetik. Természetesen nem terepen, de megismerkedhetnek a munkánkkal, és segíthetnek az eszközeink rendben tartásában.

tuz

A több hatáskör megnövelte az adminisztrációs feladatok mennyiségét is, amit alapvetően a hatósági osztály munkatársai végeznek, a vonuló állomány tagjai pedig hozzájárulnak azzal, hogy – mindennapos tevékenységükből adódóan – gyakran ellenőrzik a tűzcsapokat, veszélyes fákat, vízelvezető árkokat. Az elmúlt években a katasztrófavédelmen belül nagyobb teret nyert a polgárvédelem, mellyel a kapcsolat is közvetlenebb: az önkormányzatok helyi referensei egy-egy belvíz, viharkár, stb. esetén segítséget jelentenek a tűzoltóknak – számolt be Deák László.

Produktív munka

Szerinte a tűzoltók a mindennapok során folyamatosan bizonyítják elhivatottságukat, ami abból ered, hogy tudják: produktív munkát végeznek. Azzal térnek vissza egy-egy helyszínről, hogy nem égett le a ház, nem terjedt tovább a tűz, nem sérült meg senki, elhárították a bajt vagy legalább csökkentették a kárt. És ez nekik is fontos! – hangsúlyozta a parancsnok. Mindezt saját tapasztalataiból is tudja: 1993 óta tűzoltó. Hosszú ideig szolgálatparancsnok volt, 42 ember tartozott az irányítása alá, 2012. áprilisától a debreceni, hajdúszoboszlói és nyíradonyi egység, mintegy 185 ember vezetője. Most más jellegű munkát végez, bár a vonulás gyakran hiányzik neki – árulta el Deák László. Abból a korszakból legemlékezetesebbként a 2007 februári, Fényes udvari tűzesetet jelölte meg, ami nagyon komoly szakmai kihívást jelentett a tűzoltóknak; 11 szinten kellett beavatkozniuk.

Megmérettetések

– Igazi megmérettetés volt, és önbizalom növelő is, hiszen nagyon jól szerepeltek a fiúk! Hogy mikor dolgoznak jól a tűzoltók, az azzal mérhető, milyen gyorsan érnek ki, el tudják-e kerülni, hogy emberek sérüljenek, képesek-e csökkenteni a keletkező kár mértékét, jól helyezik-e el a járműveket. Mindezt a komolyabb esetek után elemezzük is azért, hogy tanuljunk belőle – mondta Deák László, hangsúlyozva, a debreceni állomány igen jól képzett. – Ugyanakkor bármilyen felkészültek vagyunk, a munkánk érdekességét és szépségét éppen az adja, hogy minden eset más és más, mindig egy új, korábban ismeretlen helyzetben kell helyt állni, egy kicsit mindig improvizálni szükséges. Valamint sokszor nagyon gyorsan, néhány másodperc alatt dönteni, és ezeket a döntéseket utólag kiértékelik, helyesek voltak-e… Hajdú-Biharban szerencsére nem volt nagy katasztrófa az elmúlt évtizedekben, ettől függetlenül a tűzoltók munkájuk során sok mindennel találkoznak, s ez olykor megviseli őket is. Leginkább az, ha gyerekkel történik valami, és ehhez elég lehet mondjuk egy babacipőt látni egy baleset helyszínén…

tuz4

– A mentálisan terhelő eseteknél nem is a látvány a legszörnyűbb, hanem a helyszínen tapasztalható szagok vagy hangok, amiket nem lehet kizárni. Vagy amikor életveszélybe került emberek vakon tapogatózva, az életükért küzdve kapaszkodnak a kiérkező tűzoltóba… Ezek különleges helyzetek, amiket nem tanítanak sehol – jegyezte meg a parancsnok, hozzátéve, hogy a fiúk a legnehezebb szituációkban is „odateszik magukat”! – Nem közismert, hogy olykor maguk is megsérülnek, ez általában a kevésbé veszélyes akciókban, pillanatnyi figyelmetlenség miatt szokott bekövetkezni.

HBN–SzT



Sporthírek






hirdetés