Nem a felmérés eredményének kell jobbnak lennie, hanem az iskolarendszernek

Akt.:
Középiskolai Igazgatók és Osztályfőnökök Fóruma, Palkovics László, az EMMI oktatásért felelős államtitkára előadása.
Középiskolai Igazgatók és Osztályfőnökök Fóruma, Palkovics László, az EMMI oktatásért felelős államtitkára előadása. - © Fotó: Matey István
Debrecen – Az óvoda és az iskola közé épülhet be az a plusz egy év, amely az iskolára készítené fel a gyerekeket – ezzel javítanák a tanulási képességeiket – erről is beszélt a Napló érdeklődésére Palkovics László oktatási államtitkár szerdán abban a tíz percben, amikor újságírók kérdezhették őt a Debreceni Egyetemen. A kilenc évfolyamos iskola bevezetésének céldátuma 2019.

Nem a tavalyi év végén közzétett PISA-felmérés tragikus eredménye miatt született elhatározás az általános iskola kilenc évfolyamossá bővítéséről – jelentette ki a Napló érdeklődésére Palkovics László oktatásért felelős államtitkár szerdán a Debreceni Egyetemen. Arról beszélt, hogy ez már egy korábban elindított oktatásfejlesztési stratégia újabb lépése. Ám a folyamat egyik célja a PISA-eredmények javítása is, hozzátéve, hogy szerinte nem a felmérés eredményének kell jobbnak lennie, hanem az iskolarendszernek.

Az előkészítő évfolyam tervezett bevezetéséről Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter beszélt először a múlt héten. Palkovics László a héten azt mondta, hogy a kilenc évfolyamos iskola ütemezése a köznevelési kerek­asztal feladata lesz. A plusz egy év az óvoda és az iskola közé épülhetne be, felette az iskolarendszer viszont nem változna. A kilenc évfolyamos iskola bevezetésének céldátuma 2019 – derült ki.

Nyugati példákat vizsgáltak

Az államtitkár szerda reggel a köztelevízióban úgy érvelt a változás mellett, hogy a plusz évfolyam jelentősen javítani fogja a gyermekek tanulási képességét. Ennek kapcsán azt tudakoltuk tőle, ezt pusztán arra alapozza, hogy ennyivel többet töltenek majd a tanulók az iskolapadokban, vagy vizsgálatok is alátámasztják ezt. Úgy fogalmazott, azoknak az országoknak az oktatási rendszerét tanulmányozták, amelyekben jelenleg jól működő oktatási rendszer létezik.

– Finnországban, Németországban és Franciaországban is van olyan évfolyam, amely az óvoda és az iskola közötti szakadékot próbálja áthidalni. E országok példája azt mutatja, hogy ha az alapkészségek megszerzésére szánt időt a hároméves óvodai programhoz kapcsolódva egy évvel megnöveljük, és aztán erre építjük rá az alsó tagozat négy évét, akkor a nyolc év egy nagyon hatékony tanulási formát fog eredményezni – magyarázta.

Nem épülnek egymásra

Arra a felvetésünkre, hogy eszerint akkor az óvodai nevelés nem készíti megfelelően fel az iskolára a gyermekeket, azt felelte, a felkészítéssel nincs baj. Annál is inkább – tette hozzá –, mert ha megnézik az oktatási rendszer leghatékonyabb elemeit, akkor ebben a rangsorban a négyéves alsó tagozatot az óvoda követi.

Szerinte az átmeneteket (például óvoda-iskola) nem kezeli jól a rendszer, mivel nem épülnek egymásra a programok. Megjegyezte, az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztő Szervezet) eredményei azt mutatják, hogy minél korábban kerül egy gyerek közösségbe – majd ha ott megfelelő alapokat kap –, annál jobban teljesítenek a PISA-felméréseken.

HBN


Palkovics László: jó a műszaki képzés, de kevés a hallgató

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) oktatásért felelős államtitkára szerint hazánkban jó a felsőfokú műszaki képzés színvonala, de kevés a hallgató.



A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .






hirdetés