Nehogy összedőljön az új ház!

Házat tervezni és építeni egyaránt hatalmas felelősség
Házat tervezni és építeni egyaránt hatalmas felelősség - © Fotó: ÉKN
Hajdú-Bihar – A Naplónak nyilatkozó mérnöknek komoly aggályai vannak a tervezett törvénymódosítás kapcsán.

Lakóépület esetén kiviteli tervet természetesen a jövőben is készíteni kell, és fel kell tölteni a megfelelő online felületre, más kérdés, hogy azt már senki nem ellenőrzi – egy névtelenséget kérő mérnök reagált így a Naplónak azzal kapcsolatban, hogy amennyiben a Parlament rábólint, a 300 négyzetmétert meghaladó hasznos alapterületű lakóépületek építéséhez vagy bővítéséhez sem kell majd építési engedélyt kérni. Szerinte ez főleg a teherhordó szerkezetek miatt aggályos.

A statika nem játék

“Véleményem szerint itt is (mint az egészségügyben) a prevenció, a megelőzés lenne a lényeg. Utólagos retorziókkal nem sok értelme van operálni, hiszen akkor már megtörtént baj. Az a fontos, hogy a kockázatokat minimalizáljuk, lehetőség szerint védve az emberéletet. Eddig az volt a gyakorlat, hogy ha a teherhordó szerkezetekhez bárki hozzá akart nyúlni, ahhoz építési engedély kellett. Nem véletlen, hogy teherhordó szerkezeteket Magyarországon kizárólag Msc. végzettségű (egyetemet végzett) mérnök tervezhet. Például Németországban, Oroszországban vagy Romániában a statikus tervek építés előtti ellenőrzése állami feladat.”

Azt még elméletileg sem lehet(ne) megengedni, hogy miközben egy 10 emeletes panelház földszinti lakásában üzletet alakítanak ki, amihez falakat kell kiverni, esetleg összedől az egész ház

– osztotta meg velünk aggodalmait a sokat látott szakember.

Megelőzendő a tragédia

Informátorunk több évtizedes tervezői múlttal a háta mögött meggyőződéssel vallja, hogy az építési engedélyezési hatósági eljárás pontosan arra volt jó, hogy az ilyen eseteket megelőzze. Hozzátette, hogy bár a tervezőnek még a kivitelezés megkezdése előtt felelősségbiztosítást kell kötnie, de ha megtörtént a tragédia, életeket ez sem fog visszahozni. Miként az is tragédia, ha egy sok millió forint­ért felhúzott családi hajlékot utólag részben vagy egészben le kell bontani.

– Az állam kivonul(t) az építési engedélyezési eljárásból, és az összes felelősséget a tervezőkre tolta át. Sajnos, mindig lesznek olyan tervezők, akik hajlandóak minél olcsóbban kivitelezhető ház terveit elkészíteni (hiszen az ügyfél erre szorítja őket), aztán megtörténhet a baj. Nem feltétlenül azonnal, esetleg évek múltán. Arról nem beszélve, hogy perek sokasága indulhat az amúgy is túlterhelt bíróságokon. Persze, a lakosságot felnőttként kell kezelni, de a házépítés mégiscsak egy szakma. Éppen ezért nem lenne szabad a rendszerből a biztosítékokat könnyítés címszóval kivenni – véli az építész.

Garantált városkép

Barabás Ferenc, Biharkeresztes független polgármestere két okból sem aggódik a városkép miatt. – Az egyik az, hogy sajnálatosan kevés ház épül a településen. Most indul egy építkezés, de a tulajdonos előzetesen már egyeztette az elképzeléseit a polgármesteri hivatallal. A másik pedig az, hogy októberig minden településen el kell készíteni az úgynevezett Településkép-arculati kézikönyvet, és ezt a munkát lakossági fórumok fogják megelőzni. Tehát, lehet, hogy az állami szabályozás liberálisabb lett, de helyben attól még szabályozni fogjuk például azt, hogy az adott városrészben mennyi a beépítési magasság. Igaz, hogy építési engedélyt már nem kell kérnie a tulajdonosnak, de használatba vételi engedélyt igen. Ez pedig az átalakításra is igaz, nemcsak az új lakóépületek építésére – mondta a települési vezető.

Hasonlóan vélekedik Tóth Ferenc, Komádi Fidesz-KDNP-s polgármestere is, aki arról számolt be, hogy a bihari kisváros eddig sem építési hatóság volt, hanem csupán építési pont. Mint mondta, hamarosan elkészül az önkormányzatok számára kötelezően előírt településképi kódex, és a helyi építési szabályzat is érvényben marad. Ugyanakkor a beruházásaiknál ő azt tapasztalja, hogy jóval gyakoribb és szigorúbb a hatósági ellenőrzés, mint korábban.

– Petneházi Attila –


Nélküle egy lépést se!

Amíg a lakóépület tervezője nem rendelkezik kötelező felelősségbiztosítással, addig az építési munkaterület nem adható át a kivitelezőnek, nem nyitható meg az építési napló, így értelemszerűen az építkezés sem kezdhető el. A parlamenti jóváhagyásra váró törvénymódosítás egyébként az egyszerű bejelentéssel építhető épületek körét is kiterjeszti; a jövőben a 300 négyzetméter hasznos alapterületűnél nagyobb (egy lakásnál többet nem tartalmazó) új lakóépület építése vagy a meglévő átalakítása is egyszerű bejelentéssel lenne elvégezhető.