Nehéz sikerként eladni a Vidékfejlesztési Programot, amikor egyre nagyobb pácban van a vidék

Nehéz sikerként eladni a Vidékfejlesztési Programot, amikor egyre nagyobb pácban van a vidék
© Fotó: Derencsényi István
Debrecen – MOSZ: csupán a napszámosok, a közmunkások és a külföldön munkát vállalók száma nőtt.

A nemrég elfogadott Vidékfejlesztési Program kapcsán a miniszterelnökség furcsa magyarázkodásba kezdett – állítja a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). Szerintük ez nem csoda, mivel nehéz sikerként eladni, hogy csökkentek a vidékfejlesztésre fordítható források.

Kevesebb pénz jut

A MOSZ szerint tény, hogy 2014-2020 között 300 milliárd forinttal kevesebb forrás jut vidékfejlesztésre, mint az előző ciklusban. Tény, hogy ez a csökkenés nagyrészt a magyar kormány döntése miatt következik be, mivel a társfinanszírozás mértékét – vagyis azt, hogy mennyi hazai forrást tesz az uniós források mellé – az eddigi 25 százalékról, 15 százalékra csökkenti. Tény, hogy ezen túlmenőn még a vidékfejlesztési források 15 százalékát is átcsoportosítják a közvetlen támogatásokhoz, mivel csak így tudják biztosítani, hogy a területalapú támogatás egy hektárra jutó összege ne csökkenjen.

Kevesebb munkahely

A nagyüzemeket tömörítő szervezet szerint tény, hogy a kormány által kiemelt területként kezelt állattenyésztésre az elmúlt időszaki 250 milliárd forinttal szemben ebben a ciklusban mindössze 75 milliárd forint jut, vagyis kevesebb, mint a harmadára zuhan az ágazat támogatása. Miként azt nehéz lenne tagadni, hogy ebből a csökkentett összegből, mindössze a források legfeljebb 20 százaléka juthat azoknak, akik az állatállomány nagy részét tartják. Tény, hogy az agrár-környezetgazdálkodásra (AKG-ra) fordítható források drámaian csökkennek, a programba bevonható terület 1,1 millió hektárról, 0,6 millió hektárra csökken. Tény az is, hogy a nagyobb területen gazdálkodók fele akkora AKG támogatásra jogosultak, holott a felmerülő költségeik hasonlóak. A MOSZ megítélése szerint a kormányváltás óta csupán a napszámosok, a közmunkások és a külföldön munkát vállalók száma nőtt. Az adófizető legális mezőgazdasági munkahelyek száma 2014-ben 13 százalékkal volt kevesebb, mint 2009-ben. Az egyéni gazdálkodók száma pedig három év alatt 85 ezerrel csökkent. Mint mondják, a Vidékfejlesztési Program a jelenlegi formájában ezt a tendenciát nem tudja megállítani.

HBN








hirdetés