Nehéz helyzetben vannak a hajdú-bihari őstermelők

Nehéz helyzetben vannak a hajdú-bihari őstermelők
© Illusztráció: AFP
Hajdú-Bihar – Féláron veszik be tőlük a dinnyét.

A nyár beköszöntével megszokott látvány, hogy a város különböző pontjain és a közutak mentén egyre-másra tűnnek fel a dinnyeárusító pavilonok. A Napló a szakembereknél annak próbált utánajárni, az elmúlt héten az árusítóhelyeken felbukkanó, magyarnak hirdetett dinnyék valóban hazánkból származnak-e, illetve az eddigi időjárás függvényében milyen minőségű termésre számítanak a termelők és a kereskedők.

Egyedül maradt Bagoson

Mester Imre őstermelő évtizedek óta foglalkozik Hajdúbagoson dinnyézéssel. A sokat látott gazdálkodótól megtudtuk, a most polcokon lévő magyar dinnye még nem az „igazi”, mert nem természetes módon érlelik.


e44

Szezon eleje van, de most már hazai dinnye is kapható | Fotó: Molnár Péter


– A hagyományos magyar dinnye még nem áll úgy, hogy szedni lehessen, a mi dinnyénk is jó két hét múlva lesz érett. Azok a hazai dinnyék, amiket most jártukban-keltükben látnak a vásárlók, leginkább Békésből, Medgyesházáról származnak. Ezek az úgynevezett síkfóliás dinnyék azonban véleményem szerint az érlelés módja és a mesterséges szerek miatt nem a legjobb minőségűek. Hiába nő meg szép nagyra, nem az igazi. De arra feltétlenül jó, hogy elkezdje kiszorítani a külföldi árut a piacról. Nekem saját gyökerű dinnyém van, de sajnos nem nő meg olyan nagyra, így nehezebben tudjuk eladni. Régebben Bagoson is voltunk termelők öten-hatan, mára egyedül maradtam, mert nagyon nehéz úgy jól kijönni a dinnyéből, hogy a kereskedők féláron vásárolják fel tőlünk a termést – sóhajt a vállalkozó.

Az első vetés kipusztult

Barta Imre őstermelőként 1989 óta foglalkozik dinnyével a Konyár környéki földjein. Gazdasági megfontolásból főleg exportra termel, két bejáratott szállítóján keresztül Lengyelországban és a balti államokban értékesíti a dinnyét.

– Június vége, július eleje felé már megjelenhet a békésiek fóliaalagutas dinnyéje a piacon, mert ezek a szabad termesztésű dinnyéknél korábban érnek – hívja fel a figyelmet a termelő. – Én helyrevetéssel termelem a dinnyét, ami azt jelenti, hogy nem fóliában nevelem a később a földbe kiültetett palántát, ami azzal jár, hogy később érik. Az idei tavaszi, kora nyári időjárás még inkább hátráltatott, így nálunk augusztus első hetétől számíthatunk a dinnyeszezon kezdetére. Az első vetés sajnos kihalt: már eleve nem kelt ki jól, de amelyik ki is bújt a földből, szinte egyből jött rá egy hideg eső, ami lecsökkentette a talajhőmérsékletet, ezzel végleg megpecsételve a sorsát a fiatal növényeknek. Az előbbiek miatt újra kellett vetni az egészet, ebből adódik a késés, ami nem könnyíti meg a helyzetünket. Ráadásul az új vetésre két alkalommal is napi 40-50 milliméternyi csapadék hullott – ez errefelé egy havi átlagnak számít – ami nem segítette az ideális fejlődését a növénynek. Ennek ellenére én egy jó közepes termésre számítok. Nálunk hektáronként 200-250 mázsa dinnye terem, egy hektárnyi dinnye megtermeléséhez extenzív körülmények között is közel 500 ezer forint ráfordítás szükséges. Legalább 40-50 forintos felvásárlási ár szükséges ahhoz, hogy egy kis haszon is legyen rajta. Tudni érdemes, ha a piacon kilójáért 100-120 forintért vásárolja a kedves vevő a dinnyét, azt a kereskedő tőlem, termelőtől 40-50 forintos áron veszi meg. Ezek ismeretében mindenki kiszámolhatja, mekkora hasznunk van ezen – mondta el a szakember.

– Molnár Szilárd –


Nagy az árrés, mondja az árus

Sóvári Sándor Debrecenben két standon is árul dinnyét. Azt mondja, látszik, hogy még szezon eleje van, eddig csak importált árut tudott ajánlani a vevőknek, de most már honi dinnye is van a polcain. Eddig kénytelenek voltak az importra hagyatkozni, de a héten már Békés megyéből szerezték be a görög és a sárgadinnyét is. A megélhetéshez 70 százalék körüli árréssel kell, hogy dolgozzanak, most például a 200 forintért árult dinnyét 130 forintért vásárolta.









hirdetés