Néhány millióból falun csodát lehet tenni

Akt.:
Szabó Gellért a fórumon
Szabó Gellért a fórumon - © Fotó: Kovács Zsolt
Bojt – Közösségépítésben, távlatos gondolkodásban, a vidék megtartó erejében van még mit tanulnunk. Interjú Szabó Gellérttel, a Magyar Faluszövetség elnökével.

A Magyar Faluszövetség kezdeményezésében a kistelepülési önkormányzatok munkáját segítendő tájékoztató fórum zajlott a napokban a sokszorosan hátrányos helyzetű bihari faluban. Az ország legkisebb településtársulása 2013 novemberében alakult. Céljuk az érdekérvényesítés, a kistelepülések fejlődési pályára állítása. Ebben – konzorciumi partnerként – segíti őket a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, a Kisvárosok Önkormányzati Szövetség. Szabó Gellérttel, a Faluszövetség elnökével beszélgettünk a szervezet jövőjéről.

A résztvevőket tekintve egy igen erős csapatról van szó.

Szabó Gellért: Mi csak konzorciumi partnerek vagyunk. Ellenben nagyon fontos, hogy nemzetközi projektről van szó. A norvég Önkormányzati Érdekszövetség és a Norvég Élethosszig Tartó Tanulás Egyesület vesz benne részt, míg magyar részről konzorciumi partner még a magyar köztisztviselők és közalkalmazottak ­szakszervezete, a Belügyminisztérium, az Emberi Erőforrás Minisztérium és miniszterelnökség. A ­Magyar Faluszövetség szerepe ebben a munkában a falvak hatékonysági hálózatának kiépítése.

Milyen eszközeik vannak?

Szabó Gellért: Vállaltuk, hogy megyénként egy-egy önkormányzati fórumot szervezünk. Itt sorra ­vesszük a polgármestereket, jegyzőket érintő legizgalmasabb kérdéseket. Ismerjük meg egymást, tudjunk a másik gondjairól, örömeiről. Ehhez ki kell építenünk egy kapcsolati hálót. Része volt még a projektnek egy tanulmányút Norvégiába, ezt a múlt év májusában megtettük. Az egész egy kiadvány elkészítésével zárul, ami tartalmazza az összegyűjtött jó gyakorlatokat.

Megkerülhetetlen a kérdés: mostanában nem ­rossz ómen a norvég alap támogatása?

Szabó Gellért: Túl vagyunk azokon a megpróbáltatásokon, amelyek annak idején megakasztották az ügyünket. A miniszterel­nökség aláírta a támogatási szerződést, és további nagy dolog, hogy most már az előleg első részletét is megkaptuk.

Norvég tanulmányútból mit lehet áthozni?

Szabó Gellért: Más vidék, mint a miénk. Hegyek, termőföld alig. Ha van egy tenyérnyi területük, azt megművelik. Nekünk viszont kiválóak az adottságaink a mezőgazdaságra. A kint tapasztaltak arra irányítják a figyelmünket, hogy használjuk ki jobban az adottságainkat. Ha a norvég nemzetnek távlatos tervei megvalósításához, fennmaradásához fontosak a gyökerei, hagyományai, akkor sokkal inkább fontos nekünk ez, a mi viszonyaink között. A föld szeretete, meg­becsülése, a paraszti munka – ebben erősített meg a norvég út. Továbbá, látványos különbség még, hogy nálunk akár a gazdálkodást, akár a ­közigazgatást nézzük, nem a hosszú távú gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt. Egyensúlyban legyen a költségvetésünk, el tudjuk látni a legszükségesebb teendőinket. 1 év, 4 év. Az uniós ciklus 7 éves időszaka meglehetős próbatétel elé állít valamennyiünket. Gondot abban látok, hogy itthon elbeszélnek egymás mellett a stratégiaalkotók, a politikusok, és a falusi szinten a polgármesterek, a lakosság.

Ebben próbálnak összhangot teremteni, párhuzamosságot megszüntetni és a tennivalókat egy mederbe terelni.

Szabó Gellért: Abszolút így van. Ráirányítani az első számú döntéshozók figyelmét, hogy mi is képesek vagyunk a saját falunk határán túl látni és gondolkodni, hogy tisztességgel és hatékonyan költsük el a közpénzt. Jó volna lendíteni a vidéket megtartó, megőrző közösségeken. Az együttgondolkodás sok eredményt hozhat ki a jelenlegi helyzetből.

Fotó: Kovács Zsolt Fotó: Kovács Zsolt ©

Mondhatni, hogy a Faluszövetség egy újabb platformja az együttgondolkodásnak?

Szabó Gellért: Ha a látszat esetleg nem is ezt mutatja, egy kegyelmi állapotban vagyunk. Az Unió előtt lévő vidékfejlesztési program még alakítható. Bízunk abban, hogy az önkormányzatok­nak elérhető forráselosztás terén előnyt kovácsolhatnak a legkisebb települések is. Pél­dául a nagyvárosokkal való együttműködésben. Ebben tőlük várunk nyitottságot. Egészen más a pozíciója egy megyei jogú városnak, ahová óriási összegű források mennek, mint azokban a kisvárosi közösségekben, ahol együttműködésre vannak kényszerítve annak érdekében, hogy bármiben is előre tudjanak lépni.

Végeredményben rövid távon mit tudnak tenni a kistelepülések megmaradásáért?

Szabó Gellért: A jó postás szerepét töltöm be. Információkat gyűjtök a döntés­hozóktól és adom tovább a településszövetség 200 polgármesterének. A tőlük kapott információt pedig továbbítom a döntéshozókhoz. Továbbá, állandóan felszínen tartjuk gondjainkat. A fülek talán nyitottak már ezekre, a szíveket és az akaratot még puhítani, lágyítani, emberibbé kellene tenni annak érdekében, hogy ne csak nagy projektekben gondolkodva, milliárdokban lássák az uniós források elérésének lehetőségét. Lássák meg a néhány millió forintos támogatásokat is, amivel a falvakban csodát lehet tenni az adott közösség megmozgatásával. Ez hosszabb távon sokkal hatékonyabb, mélyebben hat, mint egy ­uszoda, sportcsarnok átadása.

Hozzá lehet jutni a néhány milliós, európai uniós támogatású támogatásokhoz?

Szabó Gellért: Igen. A ma­gyar nemzeti vidéki hálózat nevezetű szervezet, aminek elnökségének tagja vagyok, 2–2,5 milliós összegben falusi rendezvényeket támogat, tanulmányok elkészítését segíti. Az elmúlt két év kiváló eredményt hozott, és ez reménnyel tölt el a jövőt illetően.

– Kovács Zsolt –


Fórum: segítenek a kistelepüléseken
Bojt – A főosztályvezető tartalmas előadása után is maradtak nyitott kérdések.









hirdetés