Fidesz: félreértésen alapul az Európa Tanács főtitkárának véleménye

Budapest, 2013. március 6., szerda (MTI) - A Fidesz szerint félreértésen alapul az Európa Tanács főtitkárának az alkotmány módosításával kapcsolatos "ítélete", az elfogadás előtt álló negyedik módosítás ugyanis éppen az Alkotmánybíróság (Ab) döntésének tesz eleget.

A kormánypárt országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője Rogán Antal és Gulyás Gergely képviselő szerdán közleményben reagált arra, hogy Thorbjorn Jagland, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) főtitkára felszólította a magyar kormányt: halassza el a jövő hétfőre tervezett szavazást az alaptörvény módosításáról, és tegye lehetővé, hogy a javasolt módosításokat megvizsgálhassa a Velencei Bizottság.

A két fideszes politikus ezzel szemben úgy véli: Magyarországon működik a jogállam, éppen ezért az Országgyűlés a folyamatban lévő alkotmánymódosítás elfogadásával az Alkotmánybíróság döntésének tesz eleget.

A magyar kormány és a magyar Országgyűlés is tiszteletben tartja az európai uniós és az ET-tagsággal együtt járó kötelezettségeket - olvasható a közleményben, amely így folytatódik: "meggyőződésünk, hogy az Országgyűlés előtt fekvő alkotmánymódosítás e kötelezettségekkel teljes mértékben összhangban áll".

A politikusok természetesnek tekintik, hogy az ET figyelemmel kíséri a tagállamok alkotmánymódosításait, ugyanakkor nem tarják elfogadhatónak, hogy a tanács főtitkára az alkotmánymódosítás elfogadását megelőzően "olyan előzetes ítéletet hirdessen, mely nyilvánvaló félreértésen alapul".

A képviselőcsoport a tájékoztatás szerint különösen furcsának tartja az eljárást azért, mert az ET két, Magyarországgal foglalkozó jelentéstevője február végén hivatalos látogatáson járt Magyarországon, ahol az Országgyűlés elnökétől, illetve a kormánypárti frakciók vezetőitől kaptak részletes tájékoztatást az alkotmánymódosítás okairól - teszik hozzá.

Közölték azt is: nyilvánvaló félreértés az ET főtitkárának azon állítása, amely szerint "a magyar kormány újra be akarja vezetni azokat az átmeneti intézkedéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság (Ab)megsemmisített".

A valóság szerintük ezzel szemben az, hogy az Ab az átmeneti rendelkezéseket formai okokból semmisítette meg, és kifejezetten azt a feladatot adta az Országgyűlésnek, hogy valamennyi alkotmányos szabályt az alaptörvénynek kell tartalmaznia, így a Ház köteles belefoglalni a megsemmisített átmeneti rendelkezéseket az alaptörvénybe. Ezért a jelenlegi módosítás nem csupán nem ellentétes az Ab döntésével, hanem éppen annak végrehajtását szolgálja - teszik hozzá.

Emlékeztetnek arra: az átmeneti rendelkezések több mint egy évig a magyar jogrend részét képezték, ezen idő alatt számtalan európai testület vizsgálatát kiállták. "Úgy gondoljuk, hogy a kommunizmus vezetőinek nyugdíjmérséklése, a diktatúrák elítélése vagy éppen az emberi méltóság kiemelt védelme összhangban állnak Európa közös alkotmányos hagyományával, ezért mind a tartalmi, mind az eljárási kritikákat megalapozatlannak tartjuk" - közölték.

Magyarország demokratikus jogállam, ahol az államhatalmi ágak különváltan működnek, de az alkotmányozó hatalom kizárólag a magyar Országgyűlést illeti meg - eleveníti fel a kommüniké, amely így folytatódik: a kormánypártok és a magyar kormány azonos mércéhez és egyenlő elbíráláshoz ragaszkodva továbbra is nyitott arra, hogy a félreértéseket bármely európai testület számára nyilvánvalóvá tegye és a megalapozatlan aggodalmakat eloszlassa.

- MTI -