NEB: a mágnesszalagok nem az ügynöklistát tartalmazzák

NEB: a mágnesszalagok nem az ügynöklistát tartalmazzák
© Illusztráció: Getty Images
Budapest, 2015. október 4., vasárnap (MTI) – A mágnesszalagok nem a pártállami diktatúra ügynökeinek teljes listáját tartalmazzák, ezektől önmagukban nem várható az állambiztonsági múlt teljes körű feltárása – mondta Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke az MTI-nek azzal kapcsolatban, hogy megkezdték az 1970-es és 1980-as évekbeli titkosszolgálati adatbázisok kutatását.

Több szakmai egyeztetés után idén szeptemberben kezdték el az Alkotmányvédelmi Hivatal kezelésében lévő szalagok tudományos feldolgozását a NEB és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) munkatársai. Miután titkos minősítésű információkról van szó, csak néhányan vehetnek részt a munkában, amelynek a tudományos feltárás és az állampolgárok “információs kárpótlása” a célja – tette hozzá az elnök.

Földváryné Kiss Réka elmondta, hogy az első áttekintések szerint a mágnesszalagokról lementett adathalmaz strukturálatlan, nincsenek benne eredeti dokumentumok, dossziék, jelentések vagy jellemzések. Ez egy olyan adatfolyam, amelyben sok mindent a korabeli kódolással rögzítettek, megfejtésük nem egyszerű. Még megbecsülni sem lehet, hogy mennyi időbe telik a teljes feldolgozás. A szalagokon tárolt adatok közül jelenleg az úgynevezett H (hálózati) adattárban lévő információkkal foglalkoznak.

A mágnesszalagokon az 1970-es évektől az állambiztonság az úgynevezett egységes gépi prioráló – azaz kereső – rendszer adatait tárolta. Valószínűsíthető, hogy ez nem pusztán egy ügynöklista: egyrészt több annál, másrészt viszont kevesebb is, mert nyilvánvalóan töredékes, a korszakban többször módosították – mondta a szakember.

Ebben a több tízezer adatot tartalmazó halmazban az ügynökhálózat kiépítésével kapcsolatos információk találhatók meg. Részlegesen tartalmazza a pártállami besúgóhálózatot, ám olyanok is szerepelnek benne, akik maguk nem voltak ügynökök, csak – tudtukon kívül – kapcsolatban álltak egy ügynökkel, így vétlenül szolgáltattak információkat a diktatúra titkosszolgálatának. Nyilvánvalóan olyanok adatait is tartalmazza, akiket a szolgálat ügynöknek szemelt ki, de végül nem tudott beszervezni. Mindez megfelel az állambiztonsági nyilvántartások logikájáról szóló eddigi ismereteinknek – fejtette ki.

A feltáró munka azért is rendkívül felelősségteljes, mert abban a kérdésben, hogy valaki a diktatúra ügynöke volt-e, nem szabad tévedni, hisz az felmérhetetlen erkölcsi károkat okozhat – jegyezte meg a NEB elnöke.

Önmagában ez az adathalmaz biztosan nem oldja meg az ügynökkérdést. Csak alapos kutatómunkával, más információkkal egybevetve és kiegészítve válhat alkalmassá arra, hogy megbízható adatokkal szolgáljon, amely közelebb visz az állambiztonsági múlt megismeréséhez – hangsúlyozta a szakember.

Az állambiztonsági múlt feltárását egy mégoly teljes ügynöklista sem oldaná meg, hiszen a puszta tény, hogy valaki besúgó volt, nagyon keveset árul el az illető valódi tevékenységéről. Nagyon eltérő élethelyzetekben váltak ügynökké az emberek. Volt, aki önként, meggyőződésből, illetve anyagi vagy más előnyök érdekében jelentett, míg mások súlyos kényszer hatására.

Nagyon eltérő lehetett az is, milyen hátrányt okoztak a megfigyelteknek, hiszen volt, aki az állambiztonság számára hasznos jelentéseivel sok ember életét tette tönkre, míg mások próbáltak minél kevesebbet ártani embertársaiknak. Az ügynökök élete is nagyon eltérően alakult. Volt, aki pártállami mércével mérve kifejezetten sikeres karriert alapozott meg, míg mások belerokkantak a besúgói létbe – fejtette ki Földváryné Kiss Réka. Az ügynökök feltárása mellett legalább olyan fontos az őket tartó hivatásos állomány tevékenységének megismertetése – tette hozzá.

A közeljövőben megjelenik az ÁBTL munkatársaival közösen készített kiadvány, amelynek az a célja, hogy különféle ügynöktörténeteken keresztül mutasson be eltérő életpályákat és érzékeltesse, mennyire nehéz rekonstruálni, megérteni és megítélni a diktatúra által ránk hagyott töredékes, nem egyszer manipulált információkból az állambiztonsági múltat, a diktatúra elnyomó gépezetének működését. Ebben a hosszú és nehéz munkában a mágnesszalagokból kinyert információhalmaz a múlt feltárásának egyik lehetséges eszköze – mondta az elnök.

A NEB kiemelten foglalkozik az 1945-ös eseményekkel, amelyek jelentős mértékben megalapozták a kommunista hatalomátvételt és a pártállami diktatúra kiépítését. A napokban az Akadémián tartott Váltóátállítás című konferencia előadásai is jól mutatják, miként fordult át az ország az egyik diktatúrából szinte azon nyomban a másikba. A vidéki eseményekre fókuszáló levéltári kutatások szerint a szovjet hadsereg bevonulása után újrainduló helyi közigazgatás szervei és a népbíróságok hamar a pártpolitika kiszolgálójává, a kommunista hatalomátvétel eszközévé váltak. A rendszer nem 1948 után torzult el, már 1945-ben megindult az elitcsere, a kommunista diktatúra előkészítése – hívta fel a figyelmet.

2015 a Gulág emlékéve Magyarországon, így a hetven éve, a második világháború végén a Szovjetunióba hurcoltak történetének feltárásában is részt vállal a NEB. Ez a sok százezer embert sújtó társadalmi trauma 1990-ig tabu volt, és azután sem került be súlyának megfelelő mértékben a köztudatba – hívta fel a figyelmet.

Jövőre 1956-os emlékév lesz, ehhez is kapcsolódva a NEB szeretné bemutatni, milyen sokarcú volt az a mozgalom, amely a nemzeti függetlenségért harcolt a szovjet diktatúra ellen. Céljuk az eddiginél jobban feltárni a vidéki, gyakran köztörvényes büntetőeljárások formájában zajló megtorlásokat és a perekben eljáró ügyészek, bírák életpályáját.

A NEB egyre gazdagodó honlapján – www.neb.hu – már megtalálható az 1956 és 1962 közötti állambiztonsági szervezet felépítése és vezetői, valamint a pártállam csúcsszervében, az MSZMP Politikai Bizottságában hatalmat gyakorlók részletes életrajza.

– MTI –








hirdetés