NATO-csúcs – Egységes fellépés, a védelmi erő növelése és Oroszország egyaránt téma volt

Varsó/Budapest – Afganisztán, Irak és a menekültek megmentését szolgáló földközi-tengeri művelet egyaránt szerepelt a témák között szombaton a NATO-csúcs második, befejező napján Varsóban. A tagállamok állást foglaltak a közös védelem és a közös alapértékek mellett, a terrorizmussal szembeni védelmi és elrettentő erő fokozását, az euroatlanti térség és Európa egységét, az Oroszországgal folytatandó párbeszédet hangsúlyozták. Orbán Viktor nyilatkozatában egyebek közt arról beszélt, hogy a mostani varsói döntések a korábbi NATO-Oroszország megállapodásokat nem rúgják fel. Szijjártó Péter pedig a déli szomszédság stabilizálását és a bevándorlási hullám visszaszorítását emelte ki.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a sajtónak elmondta: a NATO kiképző és képességfejlesztő missziót kezd Irakban a helyi fegyveres erőknél, támogatást nyújt Jordániának, egy új hírszerző központot létesít Tunéziában, hogy ezzel is segítse az ország különleges erőinek munkáját. Mint közölte, a NATO-tagállamok vezetői elvileg jóváhagyták, hogy a NATO légtérellenőrző AWACS-gépei közvetlen támogatást nyújtsanak az Iszlám Állam ellen Irakban és Szíriában harcoló, amerikaiak vezette koalíciónak. A főtitkár egyben bejelentette, hogy a NATO új haditengerészeti hadműveletet indít a Földközi-tengeren (Operation Sea Guardian).

Tájékoztatást adott arról is, hogy a tagállamok átfogó támogatási csomagot hagytak jóvá Kijev számára, Ukrajna NATO-tagsága ugyanakkor egyelőre nem kerül napirendre. Stoltenberg a Petro Porosenko ukrán elnökkel közösen tartott sajtóértekezletén kijelentette: a NATO nem ismeri el és soha nem is fogja elismerni a Krím elcsatolását. “Elítéljük a kelet-ukrajnai helyzet szándékos destabilizálását” – hangsúlyozta.

A NATO-főtitkár szerint a tagországok megállapodtak abban, hogy fenntartják a szövetség stabil katonai jelenlétét Afganisztánban, elkötelezték magukat amellett, hogy 2020 végéig folytatják az afgán biztonsági erők finanszírozását.

A Varsói Nyilatkozat a Transzatlanti Biztonságról című, szombaton elfogadott dokumentum felhívja a figyelmet korunk biztonsági kihívásaira, így a terrorizmus terjedésére, a főleg Ukrajnával kapcsolatos orosz magatartásra. A nyilatkozat szerint “a kollektív védelem továbbra is a NATO alapvető felelőssége”, a szervezet elrettentő és védelmi ereje a nukleáris és a hagyományos fegyverek, valamint és rakétavédelmi képesség megfelelő ötvözésén alapul. Fokozni kívánják erőik jelenlétét a szövetség keleti részén, erősíteni akarják védelmüket a kibertámadásokkal és a hibrid fenyegetésekkel, akárcsak az euroatlanti térségen kívülről várható esetleges ballisztikus rakétatámadásokkal szemben. A nyilatkozat jóváhagyói készek az értelmes párbeszédre Oroszországgal. A szövetség ténylegesen hozzá akar járulni a menekült- és migránsválság kezeléséhez az Égei-tengeren – olvasható a dokumentumban.

A nap folyamán a tagállamok vezetői különféle megbeszéléseket tartottak a Brexit témájában. Barack Obama amerikai elnök például arra kérte Angela Merkel német kancellárt, hogy a britek EU-ból való távozása után az EU és Nagy-Britannia között legyen “szoros kapcsolatrendszer” és egy ehhez vezető “rendezett átmenet”.

A Brexitről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter brit kollégájával, Philip Hammonddal ugyancsak áttekintette a brit népszavazás nyomán előállt helyzetet. Az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében kiemelte: a magyar kormány tiszteletben tartja a brit polgárok döntését és ellenzi az uniós intézmények Nagy-Britanniára irányuló nyomásgyakorlását a kilépési szándék mielőbbi bejelentésére vonatkozóan. Szijjártó Péter szerint Nagy-Britannia kilépése újabb komoly kihívást jelent Európának, ami szükségessé teszi a közép-európai országok, így a V4-ek még szorosabb együttműködését. A miniszter az MTI-nek elmondta: a szövetséget nemcsak keletről, hanem délről is komoly kihívások érik.

Orbán Viktor miniszterelnök az M1 aktuális csatornán is sugárzott nyilatkozatában kifejtette: miután a közép-kelet-európai országok beléptek az észak-atlanti szövetségbe, éveken át vita tárgyát képezte, hogy csupán a tagság mellett “maradunk, vagy továbbmegyünk, és a NATO-katonai képességeket is telepítjük”.

“Senki nem akarta úgy biztonságba helyezni Közép-Európát katonailag, hogy közben ellenségünkké tesszük Oroszországot” – hangsúlyozta. “A korábbi NATO-Oroszország megállapodásokat nem rúgjuk fel, mégis néhány közép-európai országban rotációban, de folyamatosan katonai jelenlét lesz, és néhány másik országban, így Magyarországon is katonai vezetési pontot helyezünk el” – foglalta össze a csúcson hozott döntés lényegét.

A kormányfő arról is szólt: magyar kezdeményezésre a NATO is segítségül szolgál a migráció elleni küzdelemben. “A magunk oldalára állítottuk a NATO-t: (…) kimondtuk, az illegális migrációt meg kell állítani, a külső határokat meg kell védeni, az ellenőrzés nélküli beáramlás nemcsak civil, hanem katonai biztonsági kockázatot is hordoz” – mondta Orbán Viktor, aki a nap folyamán megbeszélést tartott Recep Tayyip Erdogan török köztársasági elnökkel.

Simicskó István honvédelmi miniszter szombaton a magyar közmédiának adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: a NATO az illegális migráció és az embercsempészet elleni harc tekintetében is megerősítette egységét. Magyarország részt vállal az iraki kurd erők kiképzésében, és Jordániának is segítséget kínál. Elmondta: több mint 100 magyar katona továbbra is vesz részt az afganisztáni misszióban, emellett Magyarország “anyagi segítséget is nyújt a helyi afgán erőknek, melyek együttműködnek a nyugati világgal”.

A NATO következő csúcsértekezletét jövőre Brüsszelben tartják – jelentette be a csúcstalálkozó végén Jens Stoltenberg.

– MTI –








hirdetés