„Náthát se kapott egyetlen pillangó se”

Akt.:
Jogerősen is a kokadi gazdának adtak igazat
Jogerősen is a kokadi gazdának adtak igazat - © Fotó: Matey István
Debrecen – …legalábbis bizonyíthatóan nem a Debreceni Ítélőtábla tanácsvezető bírója, Csiki Péter szerint, ezért pénteken jogerősen is a kokadi gazdának adott igazat az elhíresült „lepkeperben”.

– Az elsőfokú eljárásban a bagolylepkék pusztulását kellett volna bizonyítania felperesként az ügyészségnek, ezt azonban nem tudta megtenni; még az eljárást elindító tanú, egy természetvédelmi őr sem látott egyetlen elhullott példányt sem. Márpedig nem a pusztítás potenciális lehetőségét, hanem a tényleges kárt kell igazolni! – jelentette ki dr. Csiki Péter a természetkárosítással vádolt kokadi gazda perében hozott, a Debreceni Törvényszék döntését jogerősen helybenhagyó ítélet kihirdetésekor. Még részben sem adott igazat a felperesnek, így közbenső ítélet meghozatalára vagy az elsőfokú ítélet megváltoztatására sem látott okot.

Leszállított követelés

G. Ernő 2012. decemberében végzett az általa gondozott Natura 2000-es területeken favágást, cserjeritkítást, szárzúzást. Később az ügyészség kersetet nyújtott be ellene természetkárosítás miatt, azzal vádolva, hogy gépeivel 6 ezer keleti lápi bagolylepke hernyóját pusztította el; ezek eszmei értéke darabonként 250 ezer forint, így 1,5 milliárd forint kártérítést akartak megfizettetni vele. A polgári per elsőfokú eljárásában a Debreceni Törvényszék elutasította az ügyészség keresetét. Utóbbi fellebbezett, ezúttal már 14 millió forint természeti értékben okozott kár vagy 20 millió forint általános kártérítés megfizetését követelve.

Az ismeretlen faj

Méltánytalanul sokáig húzódik az ügy – jegyezte meg dr. Zeke László, G. Ernő jogi képviselője a pénteki tárgyaláson, hozzátéve, hogy több eljárás van felfüggesztve, melyben az ebben a perben hozott döntésre várnak. Amellett, a hatóságok is bizonytalanok, hogy az adott területen milyen munkákra adhatnak engedélyt.

Az első fokon meghallgatott szakértők különböző véleményeket fogalmaztak meg. A leginkább „autentikus, tudományos igényű forrásként” meghallgatott szakértő tanú elmondta, hogy 2002 előtt semmit se tudtunk erről a fajról és azóta sem ismert, hogy mivel táplálkozik, hol van az élőhelye és mit csinál télen – idézte fel a bíró indoklásában.

Ha nincs kár, nincs kártérítés

Elmondta, az nem volt vita tárgya, hogy a gazda által művelt terület a lápi bagolylepke élőhelye, hiszen ezért kapott Natura 2000-es besorolást. Azonban „a gyilkossághoz hulla kell”, de senki sem talált elhullott „jószágot”, még darabjait sem; nem bizonyosodott be, hogy egyedek pusztultak el, márpedig a kártérítés ehhez kötődik! Tényleges kár nem állapítható meg, bizonyíthatóan „náthát se kapott egyetlen pillangó se” – összegzett Csiki Péter.

– Milyen kár az, amit 1,5 milliárd forinttal lehet kompenzálni, de ha mégse, akkor 14 millió forint is jó lesz? – jegyezte meg, alaptalannak nevezve a követelést.

Más döntésekre is kihathat

– Nagy megkönnyebbülés a döntés számunkra – mondta dr. Zeke László, a gazda jogi képviselője. Úgy véli, az ítélet perdöntő jelentőségű lesz az ügyben folyó más eljárások tekintetében is. Szerinte károkozás nélkül a közigazgatási bírságot sem lehet érvényesíteni (a gazdára 12,5 millió forint bírságot akarnak kiszabni), illetve az időközben a Debreceni Járásbíróságon indult büntetügy lefolytatásának értelme is igencsak kérdésessé vált.

HBN


Alkotmánybírósági kitérő

A perben első fokon eljárt Debreceni Törvényszék a gazdának adott igazat, és részére 12,7 millió forint – az állam által megfizetendő – perköltséget állapított meg. A jogszabályok szerint azonban ezt a költséget „az ügyben első fokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes bíróság” – vagyis a Debreceni Törvényszék viseli. A Debreceni Ítélőtáblán folyó másodfokú eljárásban a bíróság egy ponton (tavaly márciusban) a pert felfüggesztette és az Alkotmánybírósághoz fordult, aggályosnak tartotta ugyanis, hogy mennyire lehet független az ítélkezés, amikor a pervesztés esetén felemrülő költség magára a jogvitát eldöntő bíróságra hárul. Az Alkotmánybíróság azonban idén május 3-án elutasította a jogszabály alaptörvény-ellenességének a megállapítását, így az ügyet az Ítélőtábla lezárhatta.

Habár a taláros testület nem osztotta az Ítélőtábla aggályait, három ülést szentelt a kérdésnek – jegyezte meg a pénteki tárgyaláson Csiki Péter.​




Sporthírek






hirdetés