Napló-agora – Csónakázni vagy nem csónakázni?

Napló-agora – Csónakázni vagy nem csónakázni?
Debrecen – A Napló levelezési fórumán is hullámokat vetett az a távolról sem kőbe vésett elgondolás, mely szerint érdemes volna csónakázásra alkalmassá tenni a Békás-tavat, hiszen a mai csónakázótó a stadionprogram keretében megszűnik, a helyét alul mélygarázsnak, felül parknak adja át.

Új szerepben

Az Agorán egyesek már betonmedencében, műtóként látják a Békást, amiről pedig szó sincs, hivatalos forrásból legalábbis bizonyosan nem lehetett ilyesmiről olvasni-hallani. Ezt Varga László, az önkormányzat városfejlesztési főosztályvezetőjének sorai is megerősítik. – A Békás-tó revitalizációja mindössze fél méterrel történő mélyítést, az aljzat újrabélelését, valamint a jelenleginél nagyobb vízhozamot produkáló csőkút fúrását jelenti. Mindez azért szükségszerű, mert a tó vízellátása jelenleg megoldatlan. Korábban a strand vize táplálta, majd a jogszabályváltozások miatt kialakított kútból kapta a vizet. Ez a kút a kopás és a korrózió miatt már nem tudja megfelelően ellátni feladatát, emellet a tó bélelése sem megfelelő, így a víz elszivárog, a pótlás pedig nem elegendő. Lényegében csónakázótó funkciója kerülne át a Békás-tóhoz, ami azt jelenti, hogy természetes környezetben, jóval hangulatosabb közegben csónakázhatnának az ide látogatók – írta Varga László hozzátéve: mindez projektötlet, a végleges, engedélyes terv kidolgozására a pályázat ütemezésének megfelelően csak ezután történhet, s ha a Nagyerdőt féltő-védő civilek nem tartják jó ötletnek a csónakázási lehetőség biztosítását, az ki fog kerülni a végleges megvalósításból.

Agyrém! Vagy mégsem?

Molnár Zsolt levelezőnk szerint a Békáson egyáltalán nem kellene csónakázni, már csak azért sem, mert 4-5 evezőcsapás után rögtön lehetne visszafordulni… Abban egyetért, hogy a meder karbantartására, s a vízutánpótlás biztosítása szükséges.

Hasonló véleményen van Bartha István. „Semmi keresnivalója nincsen csónakoknak, már a vízfelület nagyságából is kiindulva sem, de az ott otthonra találó csodálatos élővilág jelenlegi zavartalan állapotának a fenntartása érdekében sem!” – reagált.

Velük ellentétben, Móricz Károly Péternek „bejön” az elképzelés. „Ha jól tudom, régen is az volt, ezért is volt stég a tó keleti oldalán, amit azóta már elbontottak. Nyilván ehhez bővíteni kell a tavat és másik hidat építeni, hogy csónakkal át lehessen evezni alatta. Ezen a részen én még szélesíteném is, ha már hozzányúlunk” – osztotta meg tetszését.

Kövesi Péter pont a másik táborba tartozik, egyenesen „agyrémnek” bélyegezte a csónakáztatást. – Aki kiagyalta, sem gondolhatta komolyan. Az, hogy a felületét megnagyobbítják, csak a körülötte lévő fák kivágásával lenne lehetséges. Ami persze kéjes örömet okozna azoknak, akiknek a fakivágás a szenvedélyük, de őszintén remélem, akad annyi gondokodó fej „odafent”, aki legalább a Nagyerdő fáira is gondol!

Egyelőre tehát semmi sem biztos. Csak az, hogy folytatása következik.

HBN