Ferenc pápa: ez nem a közöny ideje, az egész világ szenved

Európában szolidaritást, a világban azonnali és globális fegyverletételt, a nemzetközi szankciók és a szegényebb államok adósságának enyhítését szorgalmazta Ferenc pápa húsvétvasárnapi üzenetében, amelyet a járványhelyzetben az üres Szent Péter-bazilikában mondott el a központi lodzsa helyett.

Ferenc pápa a hívők nélküli bazilika központi oltára előtt, egyedül állva olvasta fel olasz nyelvű húsvéti üzenetét. A beszéd hagyományos témája, a béke helyett az egyházfő az új koronavírus-járvány kihívásáról szólt, amely „a többi korszakváltó kihívás közepette újabb kemény próbára teszi az emberiséget”.

„Ez nem a közöny ideje, mivel az egész világ szenved, és egységre kell találnia a pandémiával szemben. (...) Ez nem az egoizmus ideje, mivel ez a kihívás nem tesz különbséget. (...). Ez nem is a megosztottság ideje” – hangoztatta Ferenc pápa.

Közöny egoizmus, megosztottság, feledés, ezeket a szavakat nem akarjuk most hallani. Örökre száműzzük őket!„ – tette hozzá. Mindenekelőtt a betegeket, halottakat és családjaikat említette, akik gyakran utolsó búcsút sem tudtak venni szeretteiktől. Az egyházfő vigaszt és reményt kért azoknak, akiket a fertőzés továbbra is próbára tesz, az időseket és a magányosokat emelve ki.

”Sokak számára ez a magány húsvétja, amelyet gyász és számos nehézség között élnek meg, testi fájdalommal éppúgy, mint anyagi gondokkal„ – mondta a pápa.

Erőt és reményt kért az orvosoknak és ápolóknak, akik utolsó energiájukkal és nem ritkán életük feláldozásával tesznek tanúvallomást az embertársaik iránti gondoskodásról. Említette a szintén létszükségletű szolgálatot végző rendfenntartó erőket és a katonákat.

Megjegyezte, több millió ember élete hirtelen megváltozott. Az otthon maradás elmélkedésre ösztönözhet, megszokott rohanó életünk megfékezésére, valamint a szeretteinkkel való együttlétre, de a járványhelyzet bizonytalanságot, aggodalmat, a munkahely elveszítése miatti félelmet is keltett. A politikai felelősöket arra szólította fel, hogy a polgárok javáért cselekedjenek, minden eszközzel segítsenek a mindenki számára méltó életkörülmények biztosításában, és a hétköznapi élethez való visszatérésben.

A világ és a városok peremére szorult ”gyengébbekre„, hajléktalanokra, menekültekre emlékeztetett, számukra is megfelelő egészségügyi ellátást sürgette.

A gyógyszer- és más létszükségletű szállítmányok egyes országokba való eljutását akadályozó nemzetközi szankciók feloldását sürgette, valamint a szegényebb országokat terhelő adósság részleges vagy teljes elengedését kérte.

Külön szólt Európához, arra emlékeztetve, hogy a második világháború után a szolidaritás erejével volt képes újjászületni.

A pápa úgy vélte, a járvány sorsdöntő kihívás elé állította az Európai Uniót, és ettől nemcsak Európa, hanem az egész világ jövője függ.

Azonnali és globális nemzetközi fegyverszünetet sürgetett, ”fegyverek helyett életmentést„.

Azt kérte, a többi vészhelyzet ne merüljön feledésbe a járvány miatt: a hosszú konfliktus leállítását sürgette Szíriában, Jemenben, a feszültség oldását Irakban és Libanonban, a párbeszéd újraindítását a palesztinok és az izraeliek között, a lakosság szenvedésének véget érését Kelet-Ukrajnában, humanitárius segítséget számos ázsiai és afrikai országban, politikai-társadalmi-gazdasági megoldást Venezuelában, védelmet a migránsoknak és menekülteknek Líbiában, valamint Görögöroszág és Törökország határán.

Beszéde után Ferenc pápa latin nyelvű Urbi et Orbi áldást adott Rómára és a világra.