Napelem, digitális tábla, szép főtér – Erre költik az EU-s pénzeket a megyében

A hajdúhadházi vívóterem csak egy az új fejlesztések sorában A hajdúhadházi vívóterem csak egy az új fejlesztések sorában - © Fotó: Molnár Péter
Hajdú-Bihar – Hajdú-bihari polgármesterek szerint pusztán önerőből a településeik vajmi kevésre jutottak volna.

Interaktív és digitális táblák az elemi iskolába negyven millióért, szociális szolgáltató központ százmillióból, ivóvízminőség-javító program a szomszédos kisvárossal összefogva félmilliárdért – csak néhány kiragadott példa abból a beruházás-özönből, amit a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklusban valósítottak meg a megyénkbeli falvak, városok.

Pártállás nélkül

Legyen bár a polgármester fideszes, szocialista vagy független, egyvalamiben biztosan nincs vita közöttük: abban, hogy az európai uniós források nélkül a nemrégiben zárult hét plusz két éves fejlesztési ciklusban leginkább csak helyben toporogtak volna a forráshiányos településeik. Az évi 30-40 millió forintból gazdálkodó Bedőn például az említett időszakban hozzávetőleg 100 millió forint értékű beruházás valósult meg, ami ugye a kis falu három évnyi költségvetésének felel meg. Eszenyi Antal polgármester büszkén sorolja, hogy sikerült felújítaniuk az óvodát és az iskolát, a hivatal teljes energetikai korszerűsítésen esett át, és részben a kultúrház is megújult. – Ja, és közben szert tettünk egy falugondnoki buszra, ami sokak segítségére van – fűzte hozzá.

Berekböszörményben már 2007-et megelőzően felújították az óvodát és az iskolát, de így is közel 100 millió forintnyi uniós beruházásra nyílt módjuk 2007 és ’13 között. Említést érdemel a faluközpont rehabilitációja, az interaktív és digitális táblák beszerzése, valamint egy új szociális szövetkezet létrehozása, melynek működtetésére – csakúgy, mint a diszkontbolt kialakítására – a közösségi forrásokból futotta – árulta el Nagy Ernő polgármester.

Egyedül nem megy

Balogh András arról tájékoztatott, hogy bár az EU-költségvetési ciklus 2007-ben indult, Tépére csak 2010-től kezdtek beszivárogni az uniós források. – Elsődlegesen az intézményeink fűtéskorszerűsítésére fókuszáltunk, hiszen ezzel jelentős működési költséget lehet megtakarítani. Napkollektorokat, napelemeket szereltettünk fel, fejlesztettük az óvodát, a régi moziból közösségi házat alakítottunk ki, a könyvtár és művelődési ház is megszé­pült – sorolta tételesen az elért eredményeiket a települési vezető, aki egyébként az általuk felhasznált európai uniós források nagyságrendjét 155 millió forintra teszi. Barabás Károlyné érdeklődésünkre a fejlesztéseik mellé mindjárt a bekerülési összegét is odatette.

Magyarhomorog polgármestere beszámolt az iskolára szerelt napelemes rendszerről 17,8 millióért, interaktív táblák beszerzéséről 10 millióért, szociális szolgáltató központról 105 millióért, a minőségi iskolai oktatás fejlesztését célzó programról 16 millióért, de megemlítette az ivóvízminőség-javító programot is. Erre Komádival közösen mintegy félmilliárd forintot nyertek.

– A beruházásaink nagyobbrészt uniós, kisebb részt hazai forrásból valósultak meg. Saját erőből legfeljebb az iparűzési adóból telhetett volna valamennyi kis fejlesztésre, csakhogy az meg évről–évre elmegy a hiányok pótlására – fogalmazott Barabás Károlyné.

– Petneházi Attila –


Évnyi büdzsé ajándékba

Komádiban a nemrég zárult uniós fejlesztési ciklusban több mint 1,8 milliárd forintnyi beruházás valósult meg, tehát azt is lehetne mondani, hogy a bihari kisváros egy évnyi költségvetését „ajándékba kapta” a közösségtől. Ennek a pénznek a harmada az ivóvízminőség-javító programra ment el, de megújult az általános iskola, lett kerékpárút, szép főtér, jutott belőle csapadékvíz-elvezetésre és a városközpont funkciójának a bővítésére is. Tóth Ferenc polgármester megemlítette még az új gyermekotthont és két lakásotthont, melyekkel ugyancsak gazdagodott a településük.

Két kisváros jó példája

Hajdúdorogon hét év alatt összesen mintegy 2,5 milliárd forint értékű uniós fejlesztés valósult meg. Csige Tamás polgármester elmondása szerint a város majdnem mindegyik középülete megújult, sok kilométernyi vízelvezető árok épült, sikerült az ivóvíz minőségét érdemben javítani, valamint buszmegállók is szépültek, épültek az elmúlt évek során. – Ha nem vagyunk az Európai Unió tagja, saját erőből bizony legfeljebb toldozgatásra-foldozgatásra futotta volna – mondta.

Hajdúhadházon az elmúlt évek során sikerült a település hátrányos helyzetét előnnyé formálni. Már legalábbis ami az uniós pénzekhez való hozzájutást illeti. Csáfordi Dénes polgármestertől megtudtuk, hogy az elmúlt években több milliárd forint uniós pénzt használtak fel. Új bölcsődére 150 milliót, a Béke útja rehabilitációjára 230 milliót, óvoda építésére 200 milliót, integrált település fejlesztésekre 442 milliót, szociális célú városrehabilitációra pedig közel 400 millió forintot nyertek. És ez csak néhány kiragadott példa az elmúlt évek európai uniós fejlesztései közül.




Nikol, a nap szépe

Nikol szereti az extrém, különleges ruhákat. Szabadidejében szívesen rajzol.
tovább »






hirdetés