„Nagyon nagy tudásbázis van a birtokunkban”

Akt.:
A Debreceni Törvényszék épülete
A Debreceni Törvényszék épülete - © Fotó: Matey István, archív
Debrecen – Az új eljárási törvény hatálybalépésével felértékelődött az egységes joggyakorlat, és a jogbiztonság fontossága – vallja a Debreceni Törvényszék Polgári – Közigazgatási – Munkaügyi Kollégiumának (PKM) új vezetője. Dr. Csikiné dr. Mátyás Krisztina – aki október 20-tól hat évre kapta meg kinevezését -, munkájával szeretné elősegíteni, hogy tovább erősödjön a szakmai konzultáció törvényszéki, regionális és országos szinten is. A birosag.hu interjúja.

– A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végeztem 2002-ben, rögtön a debreceni bíróságra kerültem fogalmazónak, majd 2006-ban szakvizsgáztam. Végrehajtási ügyszakban voltam titkár, de rövid ideig peren kívüli ügyszakban is dolgoztam. Bírói kinevezésemet 2010 őszén kaptam meg, 2016 decemberétől pedig a Debreceni Járásbíróság elnökhelyettese voltam – kezdődik a beszélgetés.

Miért a polgári ügyszakot választotta annak idején?

Az egyetemen a büntető ügyszak elmélete állt hozzám közelebb, de a gyakorlatot látva elköteleződtem a polgári ügyszak iránt. Nagyon megtetszett, hogy egy sajátos logika mentén vannak felépítve ezek a jogszabályok, és ha az ember ezt átlátja, meg tudja mondani a helyes megoldást.

Mi ösztönözte arra, hogy kollégiumvezetőként tevékenykedjen tovább?

Elsősorban a polgári ügyszak összefogása, megszervezése motivált. Nagyon nagy tudásbázis van a birtokunkban, törvényszéki és járásbírósági szinten egyaránt. Szeretném, ha tovább erősödne az információáramlás a bíró kollégák között, ha fokozottabban megosztanánk egymással az ügyviteli, anyagi és eljárásjogi gyakorlati tapasztalatokat.

Pályázatában nagy hangsúlyt kapott az egységes joggyakorlat, amelyről úgy véli, hogy a bíróságok mellett a jogkereső állampolgárok is igénylik. E téren milyen tervei vannak?

A korábbi kollégiumvezető idejében nagyon sok olyan szakmai állásfoglalás született, amelyek befolyásolták a bírói gyakorlatot. Ezeket most összegyűjtjük, a kollégiumi munkacsoportok véleményezik, aktualizálják, majd a digitalizálást követően szeretném, ha egy vibe felületre is felkerülnének, így minden bíró számára hozzáférhetővé válnak. Végrehajtási ügyszakban is számos ajánlás készült, amelyek a sok új bírósági titkár számára óriási segítséget jelenthetnek. Emellett sok olyan törvényszéki ítélet született mostanában, amely érdemes arra, hogy közösen áttanulmányozzuk, értelmezzük őket, összevetve a másodfokú tanácsok álláspontjait.

Kiemelte, hogy munkacsoportokat alakítanak ki a kollégiumon belül. Elegendő ennyi feladathoz a jelenlegi létszám?

Új tagok felvételét kezdeményeztem, az eddigi 14 tagról most 25-re duzzad a kollégiumi tagok száma, emelve a járásbírók arányát a kollégiumi tagok között. Azt gondolom, hogy ma már egy ember az összes jogterület összes részletszabályával nem tud tisztában lenni, de ha az adott részterület „szakértői” megtárgyalnak egy-egy állásfoglalást, akkor kifogástalan szakmai anyagok kerülhetnek majd a kollégium elé. A cél az egységes joggyakorlat: ha van egy kollégiumi állásfoglalás, akkor ahhoz lehet igazodni, nincs értelmezésből fakadó esetleges bizonytalanság. Ebben a csoportmunkában is szeretnék aktívan részt venni, főleg a devizaügyeket és a végrehajtási ügyeket érintően.

Milyen eszközökkel tervezi még segíteni a kollégák szakmai fejlődését?

Ami lényeges, hogy a bírák olyan kérdésekben is szakmai segítséget kapjanak, amiben kollégiumi ülés összehívása még nem indokolt, de az egységes álláspont kialakítása annál inkább. A szakmai fejlődés elősegítése terén a visszajelzéseket tartom még nagyon fontosnak. Sokat tanulhat az eljáró bíró, ha ítéletéről személyesen is meghallgatja a másodfokú tanács elnökének véleményét, ezért szeretném visszavezetni a tanácselnöki feljegyzések ismertetésének korábbi rendszerét.

A két éves igazgatási gyakorlatából kollégiumvezetőként mi mindent tud még hasznosítani?

Az arányos ügyelosztás, az emberi erőforrások optimális elosztása terén mindenképpen sokat jelent az eddigi tapasztalat. Tagja voltam a munkateher-mérés munkacsoportnak, és van egy utánkövetési módszertan, amit a Debreceni Járásbíróság dolgozott ki. A lényege, hogy miként korrigálható az esetlegesen aránytalanná vált munkateher. Szeretném többek között feltérképezni, hogy a bírósági titkárok kellő létszámban vannak-e egy-egy ügyszakba beosztva. Amit fontosnak tartok, hogy minden bíró és minden igazságügyi alkalmazott arányosan legyen leterhelve.

Forrás: Debreceni Törvényszék | birosag.hu


Fotó: Molnár Péter
Debrecen - Változásokról és ma is érvényes alapelvekről is szó volt a nyílt napon. A debreceni jogi képzés gyakorlatiasságáról, a jogász szakma globalizálódásáról is hallhattak a középiskolások pénteken, a Debreceni Járásbíróságon tartott pályaorientációs napon. Öt intézmény (az Ady-, a Csokonai-...

A kép illusztráció
Debrecen - Szülészet, nőgyógyászat, sebészet – ezek azok az orvosi szakterületek, amelyek leginkább érintettek az egészségügyi kártérítési perekben. Az 1990-es évek elején látványosan megnőtt a betegek, hozzátartozók által indított perek száma, de nem a probléma több, hanem az információ – mondja Dr...