Egyre szaporodnak a naperőművek Hajdú-Bihar megyében

Manapság szerte a megyében, a települések környezetében mind több helyen találkozunk úgynevezett naperőművekkel. Felépítésük egyszerű: a nyílt, napnak kitett sík terepet körbekerítik, több sorban, napirányba fordítva, kissé megdöntve sötét színű, fényes napelemeket helyeznek el, építenek egy kis épületet az energetikai központnak, és mindezt térfigyelő kamerákkal védik. Ugyanakkor lakóházak délies kitettségű tetőzetén is egyre több helyen csillannak meg a napenergia-gyűjtő elemek. A villamosenergia-termelésnek ez a környezetbarát módja rohamosan terjed, hiszen ezek a megújuló energiaforráson alapuló kiserőművek nagyon fontos szerepet töltenek be abban, hogy Magyarország teljesíteni tudja a klíma- és energiapolitikai célkitűzéseit. Az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól megtudtuk, hogy Hajdú-Biharban augusztus 31-ei adatok alapján 121 naperőmű szerzett támogatási jogosultságot. Projektösszevonások eredményeként körülbelül 90 erőmű épült meg, vagy épül a következő településeken: Álmosd, Bakonszeg, Balmazújváros, Berettyóújfalu, Biharkeresztes, Bihartorda, Bocskaikert, Bojt, Debrecen, Darvas, Egyek, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Hajdúsámson, Hajdúszoboszló, Hajdúszovát, Hosszúpályi, Kaba, Komádi, Létavértes, Magyarhomorog, Mezőpeterd, Mikepércs, Monostorpályi, Nyíracsád, Nyíradony, Nyíradony-Tamásipuszta, Polgár, Püspökladány, Téglás, Újléta, Újszentmargita, Újtikos és Vámospércs.

Minden megújuló energiaforrásból származó energiatermelés, így a naperőműveké is hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország teljesítse a 2020-ra és 2030-ra vállalt klíma- és energiapolitikai célkitűzéseit. Ezekről és a napenergia hozzájárulásáról Magyarország Nemzeti energia- és klímatervében található részletes információ. Magyarország a megújuló energiaforrások elsődleges energiafogyasztáson belüli 20 százalékos részarányának elérését tűzte ki célul 2030-ra. Ezt a napelemek telepítése, a közlekedés zöldítése, a hőpiac korszerűsítése révén kívánja megvalósítani. Az előrejelzések szerint a meglévő szakpolitikai intézkedések eredményeként 2030-ra a megújuló alapú villamosenergia-termelő egységek beépített teljesítőképessége meg fogja haladni a 4600 megawattot, amelyből több mint 400 megawattot a napelemek tesznek ki. A 2030-as cél mintegy duplája a 2020-asnak. Köztes célként az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es értékhez képest legalább 40 százalékkal kell csökkenteni 2030-ig.

Családi házak, iskolák

A napelemes energiatermelés támogatási rendszere összetett, amelynek fő elemei a működési-termelési és a beruházási támogatások – kezdte válaszát a Napló kérdéseire az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A működési-termelési támogatások kiterjednek a háztartási kiserőművekre is. Az ezt telepítők éves szaldóelszámolást vehetnek igénybe, azaz a közcélú hálózatot térítésmentesen használhatják tárolási célra. Ennek köszönhetően a nyári vagy napközbeni pillanatnyi többlettermelést a hálózatba táplálják, amelyet aztán olyan időpontokban is visszavételezhet a termelő, amikor nem termel áramot a napelem. Ez nemcsak a családi házak jellemző éves áramfogyasztását képes fedezni képes, hanem nagyobb épületek, például iskolák részére is elegendő lehet.

Nyereséges a termelése

A megújuló energiaforrásból és hulladékból történő villamosenergia-termelés ösztönzésének egyik eszköze a kötelező átvételi rendszer, amelyben a villamos energia a piaci árnál magasabb, jogszabályban meghatározott átvételi áron értékesíthető. A termelő tehát hosszú távon, jogszabályban rögzített áron adja el a villamos energiát a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. részére. Számos erőmű létesítése valósult meg a kötelező átvételi rendszerből. 2016. december 31-ét követően benyújtott kérelemre új támogatási jogosultság már nem állapítható meg. 2017. január 1-jével életbe lépett a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia támogatására szolgáló új rendszer. Ezzel kapcsolatos leglényegesebb információ, hogy 2019 szeptemberében jelent meg az első pályázati felhívás, ugyanis az új termelők támogatása már nem normatív, hanem árverseny alapján választják ki azokat a pályázókat, akik megépíthetik erőműveiket. Ebben a termelők már piaci értékesítést végeznek; a támogató pedig a piacon elérhető nagykereskedelmi átlagárat egészíti ki az erőművi beruházás megtérüléséhez szükséges – a pályázati eljárásban elnyert – támogatás mértékével. A rendszer működtetéséhez kellő támogatás költségeit azok a villamosenergia-fogyasztók viselik, akik nem egyetemes szolgáltatáson belül vételeznek áramot.

A lakosságnak hitelprogram áll rendelkezésre, nullaszázalékos kamatú hitellel többek között napelemes rendszerek (háztartási méretű kiserőművek) létesítésére. A hatályban lévő elszámolási lehetőség és a fenti hitelprogram dinamikus fejlődést eredményez a piacon, így ezek a támogatások elegendőnek bizonyulnak a lakossági beruházások ösztönzésére. A kkv-k, önkormányzatok, mezőgazdasági vállalkozások az elmúlt években számos pályázati program segítségével juthattak hozzá vissza nem térítendő támogatáshoz is.

Kovács Zsolt