Nagybefektető úr, miért éppen Debrecenbe jött?

Az FAG új debreceni gyártócsarnokának az alapkövét nemrég rakták le
Az FAG új debreceni gyártócsarnokának az alapkövét nemrég rakták le - © Fotó: Derencsényi István
Debrecen – A városvezetés pers­pektivikus jövőképe valósággal „zene az érdeklődő nagybefektetők füleinek”.

Lassan nem múlhat el úgy hónap, hogy Papp László polgármester be ne jelentsen néhány száz új munkahelyet. De akik már itt vannak (amerikai, német, japán vagy éppen magyar befektetők), őket vajon mi motiválta, amikor Debrecen mellett tették le a voksukat?

A jövőre gondolva

Ábrahám László, az 1300 főt foglalkoztató NI Hungary Kft. ügyvezető igazgatója pontosan emlékszik arra, hogy 15 éve az amerikai tulajdonosuk fő szempontja még az volt, hogy hol lehet 3 milliárdos zöldmezős beruházással tíz évre szóló adókedvezményt megszerezni. A másik pedig, hogy van-e elég szakképzett munkaerő, illetve munkaerő utánpótlás, ha a későbbiekben fejleszteni akarna. – Ezen a téren a Debreceni Egyetem léte nagyon ígéretes, és éppen ezért döntő fontosságú volt. Az infrastruktúra kapcsán be volt ígérve, hogy megépül az autópálya, életre kel a repülőtér, amik azután meg is történtek. A későbbiekben több ütemben fejlesztette a debreceni gyárát a texasi tulajdonos, és ezeknél már mindahányszor az itteni kollektíva teljesítményét emelte ki elsődleges okként. Nagyon fontos, hogy itt alacsony a fluktuáció, ami Budapestről vagy külföldről nem mondható el. Debrecenre még igaz az, hogy kiképezzük a kollégákat és ők sokáig nálunk maradnak – ez a mai világban felértékelődik. Ezért került ide a gyártás után a kutatás-fejlesztés, a szervizközpont, a logisztika és más meghatározó területek is – mesélte az igazgató.

Kérdések özöne

Herdon István, a Xanga-cégcsoport vezérigazgatója a tárgyalásokon azt tapasztalta, hogy a befektetők szempontjai között az első tíz helyen a munkaerővel kapcsolatos kérdések szerepelnek: van-e belőle elég, mennyire felkészültek, alkalmasak-e a folyamatos képzésre, átképzésre, mennyi pénzt kérnek, van-e folyamatos utánpótlás, van-e megfelelő szakképzés és hasonlók. – Szerencsére ebben az országrészben még van szabad munkaerő, ellentétben a fővárossal vagy a Dunántúllal. Csak ezek tisztázása után kerül szóba a termelési infrastruktúra. Van, aki simán telket keres, és olyan is, aki komplett csarnokot, ahová csak be kell költözni. Debrecen idejében lépett a Határ úti ipari parkkal, amit a ’90-es évek végén kezdtünk kiépíteni. Itt ma 50 cég van, ezek 6 ezer embert foglalkoztatnak. Még mindig van vagy 30 hektár üres terület a Határ úton, de a nagyobb befektetőknek (márpedig ilyenek ma is érdeklődnek Debrecen iránt) ez már kevés, szükség van a Déli Ipari Parkra is – állítja meggyőződéssel Herdon István.

Póser Zoltán, a város befektetési ügynökségeként működő EDC Kft. ügyvezető igazgatója is felállította az általa tapasztalt fontossági sorrendet: ebben az üzleti és a közlekedési infrastruktúra, valamint a munkaerő és a képzés milyensége mellett például a város kínálta életminőség is fontos szerepet kap.

Sok múlik azon, hogy amikor a befektető belenéz a szemünkbe, akkor elhiszi-e nekünk, hogy értjük a problémáját és megoldást is tudunk rá kínálni

– mondta magabiztosan.

Megint visszatértek

Kossa György, az ITK Holding Zrt. elnök-vezérigazgatója emlékeztetett: „Annak idején a városi új autóbuszpark üzembe állításával köteleztük el magunkat Debrecen mellett, és számunkra már akkor is meggyőző volt az a perspektivikus jövőkép, amit a város vezetői elénk tártak. Évekkel később, amikor a Mercedesszel közösen egy 50 plusz 20 millió eurós gyártási infrastruktúra Debrecenbe telepítéséről döntöttünk, már pontosan tudtuk, hogy hová jövünk.

Elsősorban az infrastrukturális lehetőségek (megközelíthetőség, út, vasút, repülőtér, ipari terület, stb.) és a városmenedzsment nyomott a latba, a humán erőforrás terén pedig az egyetem és a megfelelő szintű szakképzés léte segített a döntésben.

Autóbuszgyárat építeni, ahol a későbbiekben akár évi 1300 jármű is készülhet majd, csak olyan helyen szabad, ahol a garanciák beépíthetőek a rendszerbe. Debrecen pedig ilyen hely.”

Támogató hozzáállás

Szabó Péter, a FAG Magyarország Ipari Kft. ügyvezető igazgatója szerint a német tulajdonosuknál sokat nyomott a latba a város hozzáállása, a polgármester támogatása és a Debrecen befektetési ügynökségének, az EDC csapatának a profizmusa. „Persze, a munkaerő léte és képzettsége, a szakképzési centrum és az egyetem tevékenysége, valamint az infrastruktúra fejlettsége is a csomag elengedhetetlen része volt. Aztán elkezdett a debreceni csapat dolgozni, és az eredményeink meggyőzték a tulajdonosainkat is. Ennek köszönhető az újabb gyár építése és a plusz 500 munkahely, melynek révén már kétezren leszünk. Úgy látom, hogy a magyarok kreativitása és a németek precizitása, szabályai remekül kiegészítik egymást. A gyártási költségeinket (részben ennek köszönhetően) az elmúlt öt évben sikerült majdnem 15 százalékkal csökkenteni” – árulta el a fiatal topmenedzser.

– Petneházi Attila –


A japánokat is meggyőzte

Szmolinka Zsolt, a Transcosmos Kft. európai alelnöke szerint a japán tulajdonosukat meggyőzte, hogy a költség és hozzáadott érték aránya kimagaslóan jó. – Ugyancsak szimpatikus volt számukra a magyaroknak a munkához való viszonya, hozzáállása, felelősségtudata, elkötelezettsége, maximalizmusa, fanatizmusa, és törekvése, hogy a munkáját elismerjék. Debrecen mellett szólt a meghatározó idegen nyelveket kiválóan beszélő munkaerő jelenléte, az egyetem közelsége, a városmenedzsment hozzáállása, valamint az, hogy az ország gazdaságilag, és politikailag egyaránt stabil és fejlődik – mondta.



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter






hirdetés