Nagy durranások, kis bukások Rakamazon a Hegyalja Fesztivál második napján
Hegyalja Fesztivál
A délután rávezető programok egyike a Malátabárban kihirdetett környezettudatos vetélkedő eredménye és a léggitár verseny volt. A győztesek megismerése közben beállt a két nagyszínpad és indult a hangorkán. A Pepsi nagyszínpadán a tömeg nagyobb részét Gangxsta Zolee és a Kartell vonzotta magához, és senkiben nem volt hiányérzet, pörgős emlékezetes műsort nyomtak a srácok.
A Borsodi Nagyszínpadon ugyanekkor finomabb eszencia vonzott csaknem hasonló tömeget, a Paso bandája latinos hangulatot árasztva igényes zenével tartotta magánál a táncos lábú ifjakat.
Itt kell megjegyezni, hogy vannak olyan zenekarok, akiket a közönség imád, és vannak, akiket a vendéglősök, mert ha ők zenélnek, a színpad helyett a söröspult előtt gyülekeznek. Ezeket hívhatjuk akár vendéglátós csapatnak is.
Szinte Dávid és Góliát harcát idézte a Malátabárban zenélő lánybanda a Cherry Bomb, ahogy a két nagyszínpaddal küzdöttek a nézők kegyeiért, mondjuk emberesen harcoltak, de egyelőre a rock még nem látszik női műfajként meghonosodni. Gangxstáékat egy olyan csapat követte, akiket anyu és apu ne nézzen, ne hallgasson, a pogózóhoz pedig a magas kultúrához szokott nézők hívnának rendőrt vagy orvost. A zene hibátlan, a szöveg mosdatlan, ha valaki tombolni vágyott, annak a hétköznaPICSAlódásokat ajánlhatjuk.
A nem hétköznapira pedig a másik végen Péterfy Bori várta rajongóit. Örültek a vendéglátósok. A színpadi mozgást, a látványt patika mérlegen egyensúlyozta ki a zene. A kemény vonalas rajongók számára a színvonalat nem csökkentve érkezett a Pepsi nagyszínpadra az Ektomorf. Igazi fesztivál hangulat, sodró lendületű tempó, klasszikus rock hangzás, a tömeg mindjárt itt csoportosult. Úgy tűnt, ekkorra eljött a kellemes meglepetések ideje, a Malátabárban női énekessel hallhattuk a Nemjuci-t, kicsit lelassultabb, amolyan Tina Turneres zenével és énekhanggal, kellemes volt.
A Borsodi Nagyszínpadon eközben betárazott Kowalsky meg a Vega Big Band Special. Nem hagytak időt az ifjaknak, nem volt ráhangolás, azonnal belevágtak a legturbósabb számokba, a második fesztivál nap így a nagy durranások és kis csalódások napja lett.
Veszélyforrások, pozitív tapasztalatok
Amit változatlanul ki kell emelni a környezeti tényezőkből, a rend, a biztonságiak kellő számban és megfelelő pontokon ellenőriznek, nem körben kókadozva támasztják a falat, állandó kapcsolatban vannak a nem látható – de higgyék el – igen közel tanyázó rendőrökkel, akik időnként bent is szétnéznek, de elég ha megmutatják magukat. Apropó – sajnos a fesztivál idején a második áldozatot is a Tiszában találták meg. Gyakorlatilag mindketten még a hivatalos megnyitó előtt tűntek el. Akik barátok, egymásra vigyázzanak, hogy akik együtt érkeztek, együtt is távozhassanak, és sok év múlva közösen emlékezhessenek a tréfákra, mókázásra.
A másik pozitív tapasztalat a tisztaság, csapatok járnak takarítani és szinte földet sem ér egy sörös doboz, máris rakják a gyűjtőzsákba. A harmadik a feltöltő kártyás helyeken csökkent a tumultus, úgy tűnik az első nap volt kaotikus. Ráadásként egy javaslat, aki tudja adja át, vagy ötletével segítsen. Az egyik nem kiiktatható veszélyforrás, a kemping – itt állnak az autók – és a tábor közötti út, pontosabban az, hogy a gyalogosok kénytelenek a forgalmas 38-as főúton oda- vissza átkelni. Ezt lehetne megoldani úgy, ha az út alatt, egy gyalogos aluljárót készítenének a két tábor között. Ez nyilván pénzbe kerül, de csak egyszeri befektetés, amivel megszűnne a gyalogosokat – és autósokat – fenyegető gázolás veszélye.
