Munkaügyi pert vesztett a konyári polgármesteri hivatal

Akt.:
Egy GPS-szel indult az egész
Egy GPS-szel indult az egész - © Illusztráció: heavy.com
Konyár – Nyolc havi illetménynek megfelelő összeget, 1 millió 160 ezer forintot kell fizetnie a konyári polgármesteri hivatalnak egy elvesztett munkaügyi per miatt. Az önkormányzat köteles rendezni a kamatokat, és állnia kell a 110 ezer forintos perköltséget is – így döntött a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság.

A napokban vált jogerőssé a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélete, amely szerint több mint egymillió forintot kell kifizetnie a konyári polgármesteri hivatalnak egy elvesztett munkaügyi per miatt. Az önkormányzatot terhelik a kamatok és a perköltség is. A pert a hivatal volt pénzügyi ügyintézője indította, akit tavaly bizalomvesztés indokával bocsátottak el. A felperes 2014. novemberétől dolgozott pénzügyi ügyintézőként a Derecskei Közös Önkormányzati Hivatalnál. 2015. november elején a polgármestertől elloptak egy GPS készüléket, ami a jegyző magántulajdona volt.

Feszült volt a viszony

Ezután a jegyző készpénzelőleget vett fel, majd átadott az ügyintézőnek egy GPS készülékről szóló számlát. Az ügyintéző azt kérte a polgármestertől, hogy hagyja jóvá a számla kifizetését, ő azonban a jegyzőhöz irányította.

A felperes ekkor egy e-mailt írt, abban taglalta, hogy a számla szerinte önös érdeket szolgál, és emiatt ellenzi a kifizetését. Másnap a polgármester, az alpolgármester és a jegyző számon kérték a hivatali munkatársat az e-mail miatt. Az ügyintéző kifejtette, hogy szerinte az új GPS az ellopott készülék pótlása, tehát azt a jegyző magának vásárolta. A jegyző arra figyelmeztette a felperest, hogy nem szerepel munkaköri feladatai között a számla ellenjegyzése, túllépi hatáskörét, majd a munkáltatói jogkör gyakorlójaként felajánlotta, hogy közös megegyezéssel szüntessék meg a jogviszonyt. Ezt a felperes nem fogadta el, ám pár nappal később a munkavégzés alól felmentették azzal, hogy elvesztette vezetői bizalmát. A munkaügyi bíróság arra a megállapításra jutott, hogy egy egyszeri és esetlegesen tiszteletlen magatartás nem okozhatja a munkáltató bizalomvesztését, de a dolgozó által elküldött email sem lehet a felmentés jogszerűségének alapja. Korábban egyébként a dolgozóval szemben nem volt kifogás. A bíróság szerint az kiderült, hogy a felperes és a polgármester között tényleg feszült volt a viszony. Az állítólagos bizalomvesztés azonban nem lehetett a felmondás oka.

HBN








hirdetés