Munka? Hej!

Munka? Hej!
© Illusztráció
Van annak már vagy tizenöt éve, hogy a kisváros polgármesterét komoly dilemma elé állította az élet: ha igent mond az élelmiszeripari multi áruház-építéssel kapcsolatos megkeresésére, akkor magára haragítja a település összes „sarki fűszeresét” (akik egyébként javarészt maguk is a multiláncoktól szerzik be az árut, amit azután némi haszonnal adnak tovább a földijeiknek), ha pedig nemet, akkor újabb évekre lemondhatnak a régi óvodájuk felújításáról. Petneházi Attila írása.

Hogy egy klasszikust idézzek: a vezető attól vezető, hogy jól vagy rosszul, de dönt. A döntés pedig óhatatlanul kompromisszumokkal jár, ami bizony érdekeket sérthet. Ezt azonban (meggyőződésem szerint) vállalni kell ahhoz, hogy haladjon előbbre a világ. Magam kétféle polgármestert ismerek; az egyik az úgynevezett menedzser típusú, a másik pedig szentül hiszi, sőt vallja, hogy a gazdaságfejlesztés, a befektetők utáni „kajtatás” márpedig nem az önkormányzat dolga.

Érdekes, hogy éppen a sokak által ostorozott közfoglalkoztatás mutatta meg azt, hogy adott esetben egy sokszorosan hátrányos helyzetben lévő zsákfalu is képes lehet csodákra, ugyanakkor egy jobb sorsra érdemes (hiszen jobb adottságokkal rendelkező) kisvárost is porba lehet taszítani. Ambíció, kreativitás, kitartás és munkabírás kérdése az egész; ami persze nem kevés…

– Petneházi Attila –


Petneházi Attila a Hajdú-bihari Napló újságírója.


Megszólalnak a hajdú-bihari polgármesterek: nem csak rajtuk múlik a városkassza sorsa
Beszéltünk olyan városvezetővel, aki milliárdos fejlesztési álmokat dédelget, és olyannal is, aki szerint a fejlesztés inkább a gazdasági szereplők feladata.









hirdetés