MTA-közgyűlés – Lovász László: az Akadémia fő feladata a tudományos kutatás támogatása

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 189. rendes közgyűlése az MTA fővárosi székházában 2018. május 7-én
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 189. rendes közgyűlése az MTA fővárosi székházában 2018. május 7-én - © MTI Fotó: Soós Lajos
Budapest – A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) fő feladata a tudományos kutatás támogatása. Vonatkozik ez az alapkutatásra és a természeti, társadalmi, műszaki kihívásokra válaszokat kereső alkalmazott tudományokra is – fogalmazott elnöki beszámolójában Lovász László, a köztestület elnöke hétfőn a köztestület 189. közgyűlésén Budapesten.

Úgy vélte: az alapkutatások és az alkalmazott tudományok nem választhatóak el egymástól, “nemcsak azért, mert az igazán izgalmas műszaki innovációk mindig alapkutatási eredményeken alapulnak, hanem azért is, mert a fiatal nemzedék az alapkutatásokban való részvétel révén ismerkedik meg az új elméletekkel, módszerekkel és technikákkal”.

Ugyanígy nem választható el egymástól a hazai és nemzetközi tudományos élet, a tudományos gondolkodásban és a világ tudományos műszerparkja fejlesztésében való részvétel – hangsúlyozta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, aki a tudomány és tudósok felelősségéről is beszélt.

Beszámolt arról is, hogy jövőre rendezik meg a 9. Tudományos Világfórumot Budapesten, amelynek a The Responsibility of Science (A tudomány felelőssége) mottót javasolják. Az elnök szerint ehhez hozzátartozik a kutatási pénzek gondos, átlátható, tudományt szolgáló elköltése, a tudomány népszerűsítése, az utánpótlás nevelése, a fiatalok segítése is.

Az elnök kiemelt: a túl szigorú közbeszerzési szabályozás a tudományos kutatás területén jelentősen akadályozza a szűkös kutatási pénzek felhasználását. Megjegyezte, hogy a helyzet megoldására az MTA és az Emberi Erőforrások Minisztériuma közös javaslatot tett.

Beszámolt arról is, hogy a Lendület pályázattal, a Bolyai-ösztöndíjjal, a Prémium posztdoktori programmal elérték, hogy kialakuljon az a fiatal kutatókból álló közösség, mely elismertséget és nagyobb befolyást szerez a tudományos kutatások irányításában.

Lovász László sikerként könyvelte el, hogy a Kárpát-medencei akadémiai szervezetek anyagi támogatását megduplázták. Hozzátette, hogy áprilisban megalakult az MTA Amerikai Magyar Bizottsága, így ötre nőtt a határon túli akadémiai testületek száma.

Mint mondta, nagyon fontos témát jelentettek az elmúlt egy-két évben a nők lehetőségei és problémái a kutatói életpályán. Ennek jegyében tavaly módosították a köztestület alapszabályát és létrehozták a Nők a Tudományos Életpályán Elnöki Bizottságot, mely kidolgozta a kutatónők tudományos karrierjének segítését célzó javaslatcsomagot.

Lovász László az akadémiai kutatóintézetekben, egyetemi támogatott kutatócsoportokban, Lendület-csoportokban folyó munkát felbecsülhetetlen nemzeti kincsnek nevezte. A legnagyobb országos tudományos programnak nevezte a Nemzeti Agykutatási Programot, kiemelte a Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programot és a Nemzeti Víztudományi Programot. Kitért arra is, hogy az MTA jelentős kutatási kapacitással támogatja a fontos nemzeti programokat, mint például a Paks II. programot vagy a járműipar fontos kutatási programjait.

Kiemelte: Magyarország messze jobban teljesít a tudományban, mint ahogyan azt a népesség száma indokolná. “Annak érdekében azonban, hogy valódi központtá váljunk, igen sok mindent kell tennünk. Ide sorolható az akadémia székházának felújítása, egy kongresszusi központ építése, a kutatóegyetemek helyzetének javítása, Magyarország vonzóbbá tétele a külföldi kutatók számára” – mondta.

Kiemelte, az Új Nemzeti Kiválóság Program keretében az Emmi meghirdette a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj kiegészítő támogatását jelentő Bolyai+ ösztöndíjat. Mint mondta, már tárgyalnak arról, hogy ugyanennek a programnak a keretében az egyetemeken működő kutatócsoportok kiegészítő támogatást kapjanak és a kiválósági programok is jelentős többlettámogatásban részesüljenek.

Emellett az Emmi érdeklődést mutat Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programunk iránt is. Továbbra is vállalják, hogy a nemzeti alaptantervet részletesen véleményezik, tanácsot adnak. Ugyanakkor, mint mondta, a közoktatással kapcsolatos, rövid távú döntésekben az akadémia szerepvállalása ennél sokkal több nem lehet, hiszen tananyagfejlesztésre nincsen kapacitásunk.

Mint mondta, régiós összehasonlításban Magyarország és az akadémia kutatói közössége továbbra is rendkívül sikeres az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatain, továbbá biztató az ERC-pályázatokon való kiváló szereplés és a Lendület pályázatok szoros korrelációja.

Lovász László fontos feladatnak nevezte a tudomány kommunikációját és népszerűsítését is. Ezt a célt szolgálja a Magyar Tudomány Ünnepe, amely több ezer fős közönség előtt, kétszáznál több rendezvényen mutatja be a tudomány legújabb eredményeit. Emellett az akadémia támogatásával tudomany.hu néven új honlap indul a tudomány népszerűsítésére.

Az MTA 2017-es tevékenységéről szóló elnöki beszámolót a közgyűlés tagjai több mint nyolcvan százalékos többséggel fogadták el hétfőn.

– MTI –


Kiefer Ferenc Széchenyi-díjas nyelvész, az MTA rendes tagja, az MTA Nyelvtudományi Intézet - Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Elméleti Nyelvészet Szakcsoport és Doktori Program professzor emeritusa (j) átveszi az Akadémiai Aranyérmet Lovász Lászlótól, az MTA elnökétől a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 189. rendes közgyűlésének ülésén az MTA fővárosi székházában 2018. május 7-én
Budapest - Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke adta át a köztestület 189. közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjakat, a Wahrmann Mór-érmet, az Arany János-életműdíjat és az Akadémiai Újságíró Díjat. Az Akadémiai Aranyérmet Kiefer Ferenc, Széche...