Mozdulat és zeneiség: betekintés Dezső Virág munkájába

Dezső Virág
Dezső Virág - © Fotó: unideb.hu
Debrecen – Hogyan tudnak a zenészek testükön keresztül új készségeket fejleszteni – ezt célozza az amszterdami zeneakadémián oktató táncművész-pedagógus Dezső Virág módszere. Magyarországon egyedül a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán tanítja „A Mozdulat Zeneiségét”.

Egyszerű mozdulatokkal, fizikai úton keresi a zenei kommunikáció alappilléreit, az idő, energia, tér, légzés, ritmika, dinamika kapcsolatát „A Mozdulat Zeneisége”- módszer, melyet a modern mime, a tánc, az instant kompozíció és a zene világát ötvöző előadóművész, Dezső Virág dolgozott ki az amszterdami zeneakadémián. Egy olyan jelenlét kialakítása a cél a zenészek, illetve növendékek számára, ami nem csupán a fülekre összpontosít.

– Sokan azt gondolják, mozogni tanítom a fiatalokat, hogy jobban ki tudják fejezni a zenei mondanivalót. Tulajdonképpen az érzékelés és a tudatosság felébresztéséről van szó. Könnyen kivitelezhető mozgásokon keresztül próbáljuk megérezni, honnan indul egy-egy mozdulat, hova érkezik, milyen módon és milyen összetevők határozzák meg a minőségét, és egyáltalán, ha csak állok, és nem csinálok semmit, mit jelent maga a jelenlét, milyen jelentést közöl – magyarázza a debreceni származású táncművész.

z2Fotó: unideb.hu

A képzésen részt vevő növendékek nem csak az egyéni előadásmódban, hanem a kamarajátékban is fejlődhetnek, hiszen sok olyan, figyelmet segítő gyakorlatot is megismernek, melyek a testen keresztüli figyelmet erősítik és nyitják meg, megkönnyítik a közös játékot és az egymásra figyelést egyértelmű választások, döntések meghozatalával.

Dezső Virág 10 éve foglalkozik leendő és végzett előadóművészekkel. Elsőként énekesekkel kezdett dolgozni a holland fővárosban, számukra „fizikai színészetet” oktat. Időközben jelentkezett egyre nagyobb igény a hangszeres zenészek és komponisták körében is, emiatt dolgozta ki 5 évvel ezelőtt „A Mozdulat Zeneisége”- tárgyat. A programot az amszterdami zeneakadémián már kutatási témaként is feldolgozták mesterképzésben résztvevő hallgatók.

– Azt tapasztalom, hogy az énekeseknél sokkal több a kontroll, az óvatosság, a hangszeres zenészek bátrabban kockáztatnak, kipróbálnak újdonságokat. Nagyfokú szabadságot és improvizációs kedvet érzek például, amikor a régizene területén érintett növendékekkel, vagy zenészekkel dolgozom. Nyilván meghatározó, ha valaki karmesternek, fúvós vagy éppen ütőhangszeres művésznek készül, vannak különbségek, de a lényeg alapvetően minden területen ugyanaz: a kommunikáció a választott zenedarabon keresztül. Ehhez próbálok segítséget nyújtani – emeli ki Dezső Virág.

– Debreceni Egyetem –