Mohosz: változnak a horgászati szabályok 2016-ban

Akt.:
Tiszadob, 2015. december 29. Egy keszeg a halászok hálójában a Tiszán, Tiszadob határában 2015. december 29-én. Megszűnik a kereskedelmi célú, nagyüzemi halászat a természetes vizeken január 1-jétől. 2016-ra és az azt követő évekre már nem adható ki kereskedelmi célú halászati engedély. Az Országgyűlés a hal védelméről szóló törvény módosítását 2015. április 14-én fogadta el
Tiszadob, 2015. december 29. Egy keszeg a halászok hálójában a Tiszán, Tiszadob határában 2015. december 29-én. Megszűnik a kereskedelmi célú, nagyüzemi halászat a természetes vizeken január 1-jétől. 2016-ra és az azt követő évekre már nem adható ki kereskedelmi célú halászati engedély. Az Országgyűlés a hal védelméről szóló törvény módosítását 2015. április 14-én fogadta el - © MTI Fotó: Balázs Attila
Pécs – Számos változásra kell felkészülnie jövőre a magyarországi mintegy 350-400 ezer sporthorgásznak – hívta fel a figyelmet Szűcs Lajos, a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) elnöke kedden.

Szűcs Lajos a legfontosabb változásnak nevezte, hogy 2016-tól megszűnik a kereskedelmi célú halászat Magyarország természetes vizein. Mint az MTI-nek felidézte, korábban a természetes vizek vegyes hasznosításban voltak, a halászati szövetkezetek és horgászszervezetek gyakorolták a halgazdálkodási jogokat. A felek közötti “régi vitának vet véget, hogy a törvény a horgászati célú hasznosítást preferálja jövő évtől”- mondta. Az új szabályozás lehetőség szerint a horgászszervezetek kezébe adja e vizek halgazdálkodási jogát – emelte ki.

A Mohosz honlapján olvasható közlemény szerint 2016. január elsejével közel 700 nyilvántartott halgazdálkodási vízterület államot megillető halgazdálkodási jogának haszonbérleti szerződése lejár. Mint írták, “a közelmúlt többpárti egyetértéssel, 92,5 százalékos támogatottsággal elfogadott sarkalatos törvényi módosítás eredményeként, a Mohosz kijelölési eljárással tudja majd a vizek döntő részének a hasznosítását megkapni tizenöt évre”. Szűcs Lajos megjegyezte, ezeken a vizeken az állományszabályozó és az idegenhonos halfajok halászata komoly ellenőrzés mellett továbbra is folytatódik. Ugyancsak változás, hogy január elsejétől forgalomba kerül az egységes állami horgászati okmány, amely az eddigi magyar-, angol- és német nyelvű állami horgászjegyeket, az érvényesítő bélyegeket, az állami és számos helyen a speciális vízterületi fogási naplókat váltja ki. Az eddigi öt-hat okmány, nyomtatvány eggyé válik, felgyorsítva az ügyintézést is – hangsúlyozta Szűcs Lajos. Felhívta a figyelmet, hogy az egyesített állami horgászjegyet és fogási naplót már kizárólag a Mohosz adhatja ki.

2016. folyamán a szövetség szeretne áttérni a kártyaalapú horgászengedélyek kiadására, amelyet megvásárolni, illetve a fogási eredménynaplót kitölteni is mobiltelefonos alkalmazás segítségével lehet majd – mondta Szűcs Lajos. Az elnök arról is beszámolt, hogy a halfogáshoz szükséges horgászfelszerelések megvásárlása néhány tízezer forintos kiadást jelent, az éves állami horgászjegy pedig 2200 forintba kerül, amely azonban magában még nem jogosít fel horgászatra. Ehhez az adott vízterületen napi-, hetijegy vagy éves területi engedély váltása, valamint helyi horgászegyesületi tagság is szükséges.

Ugyanakkor 2014 májusától turista állami horgászjeggyel (tuhir) is lehet Magyarországon horgászni. Október elejéig több mint 17 ezren regisztráltak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tuhir-rendszerébe. Az okmány a kiváltás időpontjától számítva 90 napig érvényes, és egy bottal történő horgászatra jogosít, mind a magyar, mind a tagállami és külföldi állampolgárok igénybe vehetik. A Mohosz elnöke a következő évek tervei között említette a horgászturizmus fejlesztését. A legnépszerűbb turistacélpontokat elsősorban a Balaton, a Tisza-tó, valamint a Duna különböző szakaszai jelentik, de szeretnék bekapcsolni a horgászturizmus vérkeringésébe Velencei tavat is – összegezte.

Évente Magyarországon több ezer mázsában mérhető a sporthorgászok által kifogott halak mennyisége – emelete ki Szűcs Lajos megjegyezve, hogy az éves halfogyasztás 35-40 százaléka horgászatból kerül a családi asztalra.

– MTI –








hirdetés