Módosulhat az egyházügyi törvény

Budapest, 2015. szeptember 29., kedd (MTI) – A jövőben az egyházakat nem “elismernék”, hanem nyilvántartásba vennék egységesen bírósági eljárásban, a törvényben meghatározott feltételek alapján, indoklás és rendes bírói jogorvoslat mellett – többek között ezt tartalmazza az egyházügyi törvény módosításának tervezete, amelyet a kormany.hu oldalon tettek közzé.

Az október 5-ig véleményezhető tervezet szerint biztosítanák, hogy a vallási közösségek státuszuk szempontjából ne kerüljenek az eddiginél kedvezőtlenebb helyzetbe. Emellett azon, továbbra is vallási tevékenységet végző közösségek egyházi státusát megnyugtató módon rendeznék, amelyeket a 2012. január 1-jén hatályba lépett törvényi szabályozás Ab, illetve Emberi Jogok Európai Bírósága által jogsértőnek talált rendelkezései hátrányosan érintettek.

A tervezet alapelvként rögzíti, hogy minden, magát vallási közösségként definiáló közösség (jogi személyiség nélkül is) jogosult mindazon alkotmányos védelemre, amelyet az alaptörvény a vallási közösségeknek a szabad vallásgyakorlás keretében biztosít.

A tervezet alapján bármely vallási közösség (legalább 10 fős taglétszám esetén) vallási egyesületté és így jogi személlyé alakulhat. A vallási egyesületek közhasznú szervezetként közfeladatok ellátásában is részt vállalhatnak.

A már egyházi státussal rendelkező, nyilvántartásba vett egyháznak a vallási egyesületnél már jóval nagyobb a társadalmi támogatottsága: a szabályozás legalább 1000 fős taglétszámot, vagy az szja 1 százalékos felajánlások alapján is igazolható társadalmi támogatottságot (400 szja 1 százalékos felajánlás 3 év átlagában) rögzít, és legalább 5 éves vallási egyesületként való működést ír elő.

A nagy társadalmi elfogadottsággal bíró, legalább 10 ezer magyarországi lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező tagot magában foglaló (vagy 5 év átlagában legalább 4000 egyházi 1 százalékos szja felajánlással rendelkező), és hosszú ideje jogszerűen működő vallási közösségeket a bíróság bejegyzett egyházként veszi nyilvántartásba. Az elvárt működési időtartam legalább 20 éves magyarországi, vagy legalább 100 éves szervezett nemzetközi működés a tervezet szerint.

A törvényi szabályozás valamennyi, elsődlegesen vallási tevékenységet végző közösségre vonatkozóan biztosítja az állam semlegességét, az állam és a vallási közösségek elválasztását, együttműködését és ennek kereteit; a vallási közösségek széles körű autonómiáját; a vallási közösségek szabad önrendelkezését, a vallási közösségek egyenjogúságát és a diszkrimináció tilalmát – olvasható a tervezetben.

A törvényjavaslat – az egyházi törvény korábbi szabályait részben megtartva, részben több helyen módosítva – rögzíti a vallás- és lelkiismereti szabadságot; a vallási közösségek nyilvántartásba vételének feltételeit, eljárását (amelynek során érvényesülnie kell a tárgyilagosság és ésszerűség, továbbá a tisztességes eljáráshoz, valamint a jogorvoslathoz való jog követelményének); a társadalmi elfogadottság mértékére vonatkozó feltételeket (hívők létszáma, működési idő); a hitéleti tevékenység finanszírozásában való állami részvétel alapelveit (diszkrimináció tilalma) és a vallási közösségek törvényes működését biztosító intézményi és eljárási feltételeket.

A törvénytervezetben foglalt új magyar egyházi szervezetrendszer széleskörű autonómiát és a hitéleti tevékenységükhöz támogatást biztosít a vallási közösségeknek, elismeri azok társadalmi szerepvállalását, mindazonáltal az állam és a vallási közösségek közfeladatok terén való együttműködése vonatkozásában fenntartja az állam döntési jogát arra vonatkozóan, hogy – objektív okokból, a társadalmi elfogadottság, beágyazottság, illetve az egyházügyi hagyományok alapján – kivel és milyen, a társadalmi igényekhez igazodó területeken kíván szorosabban együttműködni a közfeladatok megvalósításában.

Az indoklás szerint a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény átfogó módosítását célzó törvényjavaslat le kívánja zárni azokat a nyitott szabályozási kérdéseket, amelyek a jelenleg hatályos szabályozás kapcsán hazai (Alkotmánybíróság) és nemzetközi (Velencei Bizottság, Emberi Jogok Európai Bírósága) fórumokon felmerültek.

Ezen túlmenően hosszú távú megoldást kínálna a lelkiismereti és vallásszabadság maradéktalan érvényesüléséhez, valamint az állam és a vallási közösségek alaptörvény szerinti különvált, de a közcélú feladatok ellátása terén együttműködésen alapuló működéséhez.

– MTI –








hirdetés