MNB: szigorodtak a piacfelügyeleti bírságtételek

Budapest – Szigorodtak a bennfentes kereskedelem, a tiltott piacbefolyásolás bírságtételei – hangsúlyozta Szeniczey Gergő, a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelemért és piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgatója csütörtökön az M1 aktuális csatornán.

Elmondta: a jegybank ilyen esetekben természetes személynél akár 5 millió euróig terjedő bírságot is alkalmazhat, a szankció a cégeknél és jogi személyeknél a 15 millió eurót, illetve meghatározott esetben az adott cég éves árbevételének 15 százalékát is elérheti.

Szeniczey Gergő felidézte, az európai tőkepiac felügyeleti hatóságságok döntöttek úgy, hogy az elmúlt évek globalizálódó tőkepiacait látva, Európa-szerte egységes vizsgálati és szankció rendszert kell alkalmazni. Az egységesítési törekvés eredménye a közvetlen alkalmazandó európai rendelet, amely a bírságtételeket és a büntetőjogi tényállás megfelelő elemeit tartalmazza.

Az MNB ügyvezető igazgatója kitért arra, a piacfelügyeleti eljárás során a bennfentes kereskedelem bizonyítására tág eszköztár áll rendelkezésre, példaként említette, hogy tanukat tudnak meghallgatni, előzetes értesítés nélküli helyszíni ellenőrzést hajthatnak végre, ügyészi jóváhagyással telefonforgalmat tudnak beszerezni, elektronikus levélforgalmat néznek, a gyanút a helyszínen talált papírokból származó információ is alátámaszthatja.

Szeniczey Gergő elmondta: évente több tucat tőzsdei kibocsátókat érintő vizsgálatot folytatnak Magyarországon, ezek szűk körét érinti a bennfentes kereskedelem, a tiltott piacbefolyásolás.

Megjegyezte: a jegybank vizsgálja azt is, hogy a bennfentes kereskedő, a piacbefolyásoló a tiltott eszközök révén mekkora nyereséget ért el, ezt a vagyoni előnyt minden esetben elvonják, erre rakódik a szankció. A büntető eljárásban a tiltott piacbefolyásolás új elemként jelent meg, a két eszköz elrettentő hatású lesz – tette hozzá.

– MTI –

Címkék: , ,







hirdetés