MNB-program – Londoni elemzők: monetáris enyhítésnek felel meg a csomag

London, 2013. április 5., péntek (MTI) – A magyar pénzügypolitika szempontjából enyhe, a programhoz csatlakozó vállalatok számára viszont hatalmas mértékű monetáris lazításnak felel meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által bejelentett hitelezés- és gazdaságösztönző intézkedéscsomag, a programban azonban “sem sokkoló, sem meglepő” elemek nincsenek – értékelték az előző napi MNB-bejelentésre visszatérő pénteki elemzéseikben a tervezett intézkedéseket londoni pénzügyi elemzők.

A vártnál kevésbé radikális MNB-program kedvező piaci fogadtatását jelzi, hogy az előző napi javulást követően jelentősen csökkent pénteken is a londoni piacon a magyar szuverén törlesztéskockázat fedezetére szolgáló származékos befektetési konstrukciók árazása, amely a hét elején még idei eddigi csúcspontján járt.

A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének közgazdászai pénteki elemzésükben kiemelték, hogy a magyar kis- és középvállalatoknak a hitelezés-ösztönző programban kijelölt 2 százalékos felső kamatküszöb “rendkívül kedvező” kamatkondíciót jelent. A magyar vállalkozások jelenleg 8 százalék körüli – a kis- és középvállalatok ennél is magasabb – piaci kamattal jutnak új bankhitelhez, vagyis az MNB hitelezés-élénkítő programja által megcélzott kis és közepes méretű vállalkozások szempontjából a 2 százalékos felső kamathatár “masszív”, 6,00 százalékpontot meghaladó kamatcsökkentésnek felel meg – hangsúlyozták a Morgan Stanley felzárkózó piacokkal foglalkozó londoni elemzői.

A ház szakértői szerint a programban rejlő nyilvánvaló kihívás az, hogy a kedvezményes hiteleket a megfelelő vállalatok kapják, és így a bankok eszközállománya a kezdeményezés révén ne romoljon.

A bejelentett MNB-program ugyanakkor meglehetősen korlátozottnak tűnik; a csomagban szereplő 250 milliárd forintos kedvezményes hitelkeret a magyar kis- és középvállalati szektor teljes adósságállományának mindössze a 7 százaléka.

Összességében így a kereskedelmi bankoknak nulla százalékos kamattal felajánlandó 250 milliárd forintos jegybanki likviditás – amelyet a bankok legfeljebb 2 százalékos kamattal folyósíthatnak tovább a vállalatoknak – “nagy mértékű kamatcsökkentést jelent csekély mennyiségű hitelre” – fogalmaztak pénteki értékelésükben a Morgan Stanley londoni elemzői.

A cég szakértői közölték ugyanakkor, hogy a program részletei között nem találnak olyan elemeket, amelyek módosítanák a ház által a forintra jelenleg érvényben tartott, középtávra szóló negatív kilátást. A Morgan Stanley londoni elemzői megerősítették, hogy fenntartják a deviza-előrejelzéseikben szereplő 320 forint/eurós célszintet.

A BNP Paribas bankcsoport szakelemzői pénteki értékelésükben úgy fogalmaztak, hogy akik Matolcsy György MNB-elnöktől “az unortodox monetáris politikai eszköztár nagy páncélöklének bevetését” várták, azok most nyilvánvalóan csalatkoztak e várakozásukban.

A ház szerint az MNB által bejelentett hitelezés-ösztönzési csomag összetétele nem volt sem meglepő, sem sokkoló, mivel az elhangzott tervek mindegyike már korábban is felmerült. Mindemellett a program mérete sem jelent komolyabb hitelkockázatot a jegybankra – és így Magyarországra mint szuverén adósra sem -, és a forintárfolyamra sem gyakorol jelentős fenyegetést.

A BNP Paribas elemzői szerint ennek alapján valószínűtlen, hogy a tervezett intézkedések összességükben szignifikáns hatásokkal járnának, és ez “valószínűleg igaz a gazdasági növekedésre is”.

A cég szakértői közölték: saját becsléseik alapján a 250 milliárd forintos olcsó hitelforrás – ha teljes mértékben lehívják – “a legjobb esetben” 0,1 százalékpontot adhat hozzá a magyar hazai össztermék (GDP) növekedési üteméhez.

A BNP Paribas elemzői szerint a program sikere – a kereskedelmi bankok részvételi hajlandóságának mértékén túl – attól is függ majd, hogy élénkül-e a vállalati szektor hitelkereslete. Jóllehet a bizonytalan globális növekedési kilátások is hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar vállalatok vonakodnak a beruházásoktól, a magyar gazdaságpolitika “gyakori és váratlan” irányváltásai sem javítottak azonban sokat a helyzeten. A középtávú bizalom erősítéséhez és a magánszektorbeli beruházási kiadások ösztönzéséhez “égetően szükséges” lenne az is, hogy a politikai döntéshozók “meghonosítsák a stabilitás érzetét” a gazdaságpolitikában – fogalmaztak pénteki értékelésükben a BNP Paribas elemzői.

A vártnál kevésbé radikális MNB-csomag hatására pénteken is jelentősen javult a magyar államadósság-törlesztés leállásának rizikójára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazása – az egyik legfőbb államadós-kockázati mutató – a londoni kereskedésben.

Az S&P Capital IQ globális piaci adatszolgáltató és elemzőcsoporthoz tartozó CMA londoni piacfigyelő cég szakelemzőinek kimutatása szerint a magyar CDS-tranzakciók középárfolyama a pénteki késői jegyzésben 345 bázispont környékén mozgott a 360,0 bázispontos előző záró után.

A hét elején 395 bázispont feletti napközbeni csúcsértékeket is mértek a londoni kereskedésben.

A péntekre kialakult magyar CDS-árazás azt jelenti, hogy egységnyi, tízmillió euró névértékű ötéves magyar államkötvényre most 345 ezer euró körüli éves középárfolyamon kínálnak határidős törlesztéskockázat-biztosítási szerződéseket a londoni piacon, 50 ezer euróval olcsóbban a hét eleji jegyzéseknél.

– MTI –