MNB: az eladósodottság miatt változatlanul sérülékeny az ország

Továbbra is sérülékennyé teszi Magyarországot a magas államadósság és a lakosság jelentős devizaalapú eladósodottsága, annak ellenére, hogy a kormány komoly költségvetési kiigazítást hajtott végre – derül ki a Magyar Nemzeti Bank friss pénzügyi stabilitási jelentéséből.

A gazdasági fellendülést három kockázat övezi: a lakosság megtakarításai tovább növekednek-e, újraindul-e a vállalatok hitelezése és a bankok hogyan igazodnak költségeik növekedéséhez. Az MNB szerint az ezeken a területeken tapasztalható problémák hátráltathatják a gazdaság növekedését. A jegybank a bankrendszer profitjának csökkenésére számít. A tényleges lakásárverések száma nem növekedett jelentősen az MNB adatai szerint.

A magyar gazdaság pénzügyi kockázatai csökkentek az elmúlt időben, jelentősen javult a külső egyensúly, de a nagy államadósság és a lakosság devizaalapú eladósodottsága miatt még mindig sérülékeny az ország – mondta szerdán a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi stabilitási területének vezetője legfrissebb jelentésük ismertetésekor. A jegybank szerint kiemelten fontos a fegyelmezett költségvetési politika fenntartása.

Az MNB három területet tart kritikusnak a pénzügyi szektorban, amelyek komolyan befolyásolhatják a gazdasági fellendülést. Fennmarad-e a lakosság tavaly folyamatosan növekvő megtakarítási szintje, újraindul-e a hitelezés a vállalkozások számára, végül hogy a bankok hogyan alkalmazkodnak a hitelezési költségek növekedéséhez. Ha elégtelenek lesznek a megtakarítások, nem indul újra a vállalati hitelezés, és fennmarad a bankok jelenlegi “árazási” gyakorlata, az ronthatja a hosszú távú gazdasági növekedést az MNB szerint.

A bankrendszer megőrizte stabilitását a válságban is, noha a jövedelmezőség romlott, emiatt a pénzintézetek lassan és csak részben mérséklik lakossági hiteleik kamatát, a vállalatok esetében pedig csak a korábbiaknál jobb hitelképességűek juthatnak kölcsönhöz. Az MNB összességében a bankrendszer profitjának csökkenésére számít, mert szerintük már a 2009-es eredményben is nagy szerepe volt az állampapírokon elért árfolyamnyereségnek.

Az MNB eredménynek tartja azt, hogy tavaly már megjelentek versenyképes forinthitelek a lakossági piacon, a devizaalapú termékek esetében azonban a hitelezési veszteségekhez alkalmazkodás azon módját tapasztalja a jegybank, hogy a pénzintézetek a kamatmarzsot (a betéti és hitelkamatok közti különbség) növelik – mondta Tabák Péter.

Az MNB egy ideje gyűjti az adatokat a hitelbedőlések miatti lakásárverésekről is. A számok azt mutatják, hogy a havi 300-as mennyiség ugyan megduplázódott, de ezek nagy része a sikertelenség miatti ismételt árverés. A tényleges kalapács alá vétel kevés, a bankok igyekeznek újratárgyalni és átalakítani a szerződéseket – mondta Nagy Márton, a pénzügyi stabilitási terület helyettes vezetője.

– Független Hírügynökség –