Mit tanítsunk az iskolában?

Mit tanítsunk az iskolában?
© Illusztráció: AFP
A fenti kérdést szegezte a beszélgetés résztvevőinek az Információs Társadalom Parlamentjén az egyik kerekasztal-beszélgetés vezetője. Az asztal mellett ülők válasz helyett egymásnak adogatták a mikrofont, melyet a legszélen ülő végül még a hallgatóság egyik tagjának is felajánlott. Az adott pillanatban mosolyt fakasztó jelenet azonban jól jelzi a válasz nehézségét. Dr. Buda András írása.

Hogyan is lehet erre a kérdésre válaszolni? Hiszen már most is igaz, hogy a napjainkban legjobban keresett hiányszakmák döntő többsége 8-10 évvel ezelőtt még nem is létezett! Ráadásul ezt még jó néhány éven keresztül elmondhatjuk majd! Meg lehet akkor jósolni, hogy mi az, amit a mai diákok munkavállalóként majd használni vagy legalább hasznosítani tudnak?

És ha az alapokkal kezdenénk?

A másik irányt ugyanis már próbáltuk. Az elmúlt évtizedekben számos alkalommal módosultak a tantervek. Általában valamivel bővült a tananyag, hátha majd ezt jelenti a megoldást – bújhatott meg a gondolat a háttérben. A várt vagy inkább remélt javulás azonban nem következett be, a PISA-vizsgálatok eredményei semmivel sem lettek jobbak. Sőt! A korábbi évekhez viszonyítva az adatok alapján mindhárom területen (olvasás-szövegértés, matematika és természettudományok) romlott a magyar diákok teljesítménye! Az OECD-átlagnál minden vonatkozásban rosszabb, matematikából és természettudományokból pedig szignifikánsan alacsonyabb átlageredmények születtek.

És ha az alapokkal kezdenénk?

Például az alapműveletekkel. Az egyik pedagógus kollégának újabb diplomájához szakdolgozatot kellett készítenie. Témának a műveleti sebesség (az alapműveletek: összeadás, kivonás, pótlás, szorzás, bennfoglalás végzésének gyorsasága) fejlesztését választotta. Igazgatója finoman szólva sem repesett az örömtől, de – ha nehezen is – végül sikerült meggyőzni. A kolléga megvalósíthatta elképzelését, sőt sikerült több társát is csatlakozásra bírnia. Sokak számára meglepetésként már néhány hetes fejlesztés is éreztette hatását, a tanulók eredményei javultak (nem csak az alapműveletekben!), és magabiztosabbak is lettek. Ezt a diákok is felismerték, nemegyszer maguk kérték az óra elején zajló néhány perces gyakorlást. Az eredmények hatására – igazgatói döntés alapján – jövőre az egész felső tagozatra kiterjesztik a programot.

És ha az alapokkal kezdenénk?

A másik fontos alapkészség a szövegértés. A PISA-eredmények ezen a területen is siralmasak. Pedig egy ideig ezt is fejlesztjük az iskolában, aztán az idő előrehaladtával egyre több pedagógus veszi ezt a készséget adottnak (tisztelet a kivételnek!), de egyébként sem tud rá időt fordítani a tanterv szorítása miatt. Annak ellenére igaz ez, hogy egy Petőfi- vagy egy Varró-verset másként kell olvasni, és egy alapműveletekre épülő matematikai feladat megfogalmazása is csak távolról hasonlítható egy másodfokú egyenlőtlenséghez vezető feladat szövegének nehézségéhez.

És ha az alapokkal kezdenénk?

A XXI. században e két alapkészség egy harmadikkal is kiegészül, ez pedig a digitális szövegértés. A terület kutatói ebben az esetben azt vizsgálják, hogy számítógépes környezetben mennyire érti a vizsgált személy az információkat, és hogyan tudja azokat hasznosítani, használni. A digitális szövegértés fontosságát jól jelzi, hogy az OECD felmérései alapján a kompetenciaterület hiányában egyetlen munkavállaló sem lehet versenyképes, egyre nehezebbé válik majd számukra az elhelyezkedés. Nem meglepő tehát, hogy 2009 óta a PISA-vizsgálatok is kiegészülnek a digitális szövegértés szintjének mérésével, sajnos ezen a területen a legutolsók között vagyunk Európában. Annak ellenére tehát, hogy már az általános iskolai korosztály is nap mint nap használja a számítógépet, az internetet, nem tudnak megfelelően tájékozódni a különböző internetes oldalakon. Problémát jelent számukra az információkeresés, az eligazodás a digitális szövegekben, pedig ezek egyre nagyobb teret nyernek az írottal szemben. Meg kellene tanítani nekik ezeket a fogásokat, mielőtt még egész generációk nőnek fel hiányosan vagy rosszul kialakult képességekkel!

Kezdjük tehát az alapokkal!

– Dr. Buda András –

(Szerzőnk a Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézetének igazgatóhelyettese)








hirdetés