Mit mond a szakember?

Csanádi Zoltán, a debreceni Kardiológiai Intézet egyetemi docense
Csanádi Zoltán, a debreceni Kardiológiai Intézet egyetemi docense - © Fotó: HBN
Debrecen – Olvasóink levélben vázolt panaszaira két orvos, Csiba László és Csanádi Zoltán adott tanácsot.

Dr. Csiba László két e-mailben érkezett kérdésre válaszolt:

A férjem stroke-on esett át, a bal oldala érintett, mik lehetnek a további kezelési módszerek, mellyel a beszédzavar, a bal kéz gyengesége javítható lenne? Társult mellé depresszió, melyre gyógyszert szed, de semmiféle javulás nem látható. Alkalmanként a szája félrehúzódik, kis idő múlva magától rendeződik. Gyógyszerelésében értágítókat kapott, melyeket jelenleg is szed, 3 havonta infúziós kezelésen vesz részt – sajnos egyelőre előrelépés nélkül.

– Azt feltételezem, hogy a férj balkezes, mert csak ebben az esetben járhat beszédzavarral ez az állapot. Bár az is lehet, hogy a beszédzavar jelen esetben nem szótalálási nehézség, hanem elmosott, elkent beszéd (ez a kérdésből nem derül ki). A szélütésre éppen az jellemző, hogy a tünetek hirtelen jönnek és esetenként hirtelen meg is szűnhetnek – jelen esetben mini szélütésről is szó lehet, ebben az esetben azonnali beavatkozás szükséges, mivel a háromhavi infúziós kezelés ezen nem fog segíteni semmit. A beteget minél hamarabb el kellene vinni a Kenézybe vagy a klinikán érbetegek számára működő szakrendelésre (a bejelentkezés például történhet az 52/411-600-as telefonszámon is).

75 éves édesanyámnál két éve kisebb agyi bevérzéseket mutatott a CT. Azóta fokozatosan romlik az állapota, 24 órás ápolásra szorul. A legnagyobb probléma a gondolkodásával van.

– Több információra lenne szükség, így kérem, hogy a beteg TAJ-számát küldje el nekem. Elérhetőségemet az 52/255-255-ös telefonszámon tudja elkérni. Így a klinikán rendelkezésre álló adatok alapján már pontosabbat is tudok mondani.

Dr. Csanádi Zoltán az alábbi e-mailekre reagált:

Pitvarfibrillációban szenvedek, melyre a kardiológusom többféle gyógyszert írt fel, ezeket rendszeresen szedem. Másfél havonta laborvizsgálatra járok. Az eredmények változóak, ez a bizonytalanság érzetét, szorongást kelt bennem. A Napló azt írta, vannak kevesebb mellékhatással járó véralvadásgátló szerek, amelyek biztonságossá teszik a kezelést és mentesítik a beteget a laboratóriumi vizsgálatoktól. Milyen módon juthatok hozzá a fentiekben leírt korszerű véralvadásgátló szerhez?

– Három korszerű gyógyszer is elérhető hazánkban. Ezekhez a kardiológuson keresztül lehet hozzájutni, de 70 százalékos kedvezményt jelenleg csak életkorhoz mérten és társbetegségek függvényében lehet érvényesíteni a megvásárláskor. Teljes (elég borsos) áron természetesen bármikor megvásárolhatóak.

Hatvanhét éves nő vagyok, körülbelül 15 éve szapora szívdobogás miatt szedek gyógyszert. A betegség később magas vérnyomással, ugráló vérnyomással párosult, kisebb megterhelésre is erős szívdobogásom van, és ezt többnyire éjszaka sem tudom kipihenni. Ha megfordulok az ágyban is hevesebben kezd verni a szívem. Két éve állandóan hallom a fülemben a szívdobogásom. Ez normális, korral járó dolog-e, vagy befolyásolható?

– Dokumentálni kellene, milyen EKG-eltérések vannak a szapora szívdobogás és a normál között, hogy megtudjuk, van-e valami kóros ritmuszavar, netán ideges panaszról van szó. A fülben hallott szívdobogás például kifejezetten erre utal, nem szívbetegség jele.

A párom három éve küzd szívritmuszavarral, mely általában havonta egyszer jelentkezik nála. Napi szinten állandó szívgyógyszert, vérnyomáscsökkentőt és vérhígítót szed. A szívultrahang és EKG mindig rendben, tehát szervi problémát nem találnak. Próbálunk rájönni, hogy mi okozhatja ezt (mindig felírom), stressz, front, pillanatnyi folyadékhiány, de valójában a kezelőorvos sem tud ennek okára biztosat mondani. Hallottuk, létezik olyan orvosi eljárás, amivel talán megszüntethető a visszatérő ritmuszavar, és esetlegesen elhagyhatóak a gyógyszerek is utána. Milyen rizikója van a beavatkozásnak és mennyi az esélye, hogy nem fordul elő a ritmuszavar többet?

– Valóban van ilyen eljárás, de hogy ezt ebben az esetben érdemes-e elvégezni (s mik az esélyek), csak akkor tudnám megmondani, ha több adatom lenne (például a szívultrahang vizsgálatáé). Vannak olyanok, akiknél katéteres beavatkozást követően 70-80 százalékban sikerül megelőzni ezeket a ritmuszavarokat, arra pedig 1-2 százalék a kockázat, hogy súlyos szövődmény alakuljon ki (haláleset nem jellemző).








hirdetés