Borsod-Abaúj-Zemplén

2007.12.16. 09:10

Az egyetlen magyar aranylabdás futballista

<p>A nemrégiben született döntés, mely szerint az FTC Üllői úti stadionja 2007. december 12-étől Albert Flórián nevét viseli, egyetértő elismerést váltott ki a hazai futballszurkolók körében.</p>

Az esemény időpontja egybeesik azzal a döntéssel, melyet a France Football negyven évvel ezelőtt 24 ország szakértőinek pontozása alapján hozott nyilvánosságra: a Ferencváros csatára lett az év aranylabdása, 28 ponttal megelőzve Bobby Charltont, és még annál is többel Beckenbauert és Eusebiot.

Ne szaladjunk ennyire előre, hallgassuk meg miként foglalja össze közismert albertes szerénységgel az elmúlt évtizedeket a legendaként emlegetett Albert Flórián, akit a rajongói kör a Császár névvel is felruházott. A császárság a klub színekben, a válogatottban mutatott kivételes képességű focistának szólt és szól amíg futball lesz a világon. Flóri mindennapjai a mostantól róla elnevezett stadionban is az ő földön járó terveiről szólnak.

-Hercegszántói nagycsaládból való indulásom, édesanyám korai elvesztése, a gyermekfejjel kijelölt, céltudatos készülődésem az éltre, már eléggé ismert a labdarúgást kedvelő közönség körében. Tizenegy éves koromban, amikor Pestre jöttem, első utam a Kinizsi pályára vezetett. (Ez volt akkor az FTC neve.) Ötvenöt évvel ezelőtt történt, hogy „kiválogattak” és azóta az FTC az egyetlen klub az életemben. Első ifjúsági válogatott mérkőzésemen is sikerült gólt rúgni.
-Egy emlékezetes dátum: 1958. november 2-án a Diósgyőr elleni első NB I-es mérkőzése után már természetszerűleg állandósította helyét az FTC első csapatában, aztán az ifjúsági válogatottban. A külföldi a szakírók már akkortájt Beckenbauer és Mazzola játéktudásához mérték a teljesítményét.
- A Fradi meccseire akkoriban tízezrek voltak kíváncsiak. Kölyök csapattagként mi még nézők voltunk a Honvéd, a Vörös Lobogó (MTK), a Dózsa (Újpest) mérkőzésein és őszinte ámulattal figyeltük az Aranycsapat tagjainak játékát, azokét, akikhez fel akartunk nőni és azért meg is tettünk mindent. A mottó: nem voltak szerződések, melyek később megásták a magyar futball sírját.

Teljesítmény nélkül kapták a pénzt a játékosok és innentől a szoros érdekeltség, klubhűség motivációja, a lelkesedés már nem úgy működött.
-A brazilok elleni angliai 3:1-es győzelem ismét magasba emelte a magyar futball ázsióját, ahol bemutatkozott a szélesebb nemzetközi porondon, s ezután Önt meghívták a futball zsonglőrök hazájába.
-Óva intek azóta is bárkit a fölösleges túlzásoktól. Így volt, de az is igaz, akkor nagyon jól ment a futball, azon a meccsen az egészt csapatnak nagyon kijött a lépés. A Flamencó meghívására kimehettem Braziliába, két bemutató mérközésen vettem részt, és ez a megtiszteltetés életem egyik nagy élménye marad.
Jó volt játszani a világ akkori legjobbjai között úgy, hogy közben kitüntető szakmai figyelmük rám is irányult. Hálás vagyok azért, hogy a VB-n gólkirály lettem, hogy az év játékosa címet is megkaptam, azt az Aranylabdát – úgy értékelem ma is - nekem a Jézuska hozta.

-Visszatérve a Fradihoz, bizony sok víz lefolyt a Dunában az egykori dicsőséges fociszereplések óta, sokat változott a futball az Üllői úton is. Milyen perspektívát lát ma a labdarúgó szakosztály előtt, amikor az aktuális hírek meglehetősen vegyes képet festenek a klubról?

-Ötvenöt évet töltöttem el itt, több mint erős a kötődésem a klubhoz, Fradi játékosként 60-ban a válogatottal olimpián voltam, majd két világbajnokságon, 64-ben 72-ben pedig Európa bajnokságon a négyes döntőben, de mindent nem lenne könnyű felsorolni. Nagyon sokat kaptam ettől a klubtól, sokan keresnek meg aggódásukkal, olyanok, akik valamikor úgy jártak ide mérkőzésekre, mint a vasárnapi misére, vagy nagy meccsekre, olyan áhítattal, mint az éjféli misére.

Hívnak Amerikából, Ausztráliából, Angliából magyarok és nem csak magyarok. Mit mondhatok nekik? Meggyőződésem, hogy az FTC nélkül nincs igazán jó magyar futball, mert csak egy jó Fradival együtt létezik jó erős Honvéd, vagy Vasas, ha nemes ellenfelekként küzdhetünk majd ismét egymással. Meggyőződésem, hogy az elmúlt évek ismert szereplése után feltámad a Ferencváros, letisztul a mostani állapot, gondolok itt a pályázók kitartására is.

-Élete a Fradin kívül?
- Nekem a Fradi az életem. Itt sokkal többet voltam, mint otthon. Szabad időmben Rákosi Gyuszival együtt nézzük, keressük az ifjú reménységeket. Erre tettem fel az egész életemet és ezt nem kellett megbánnom. Szerencsére elégedett lehetek a sportban elértekkel. Két évvel ezelőtt a nemzet sportolójává választottak, s most mindezt megkoronázta számomra, hogy stadionunk a nevemet viseli. Ez az ünnep és a karácsonyi is a meghittség és az egykori gyermekévek hangulatában telnek, amit édesapám családszeretete tett felejthetetlenné, s ez folytatódik most gyermekeim és unokáim körében, idézve azt a hercegszántói légkört, amit ma is az összetartozás, az egymás iránti szeretet tölt ki.

Az utolsó bajnoki gól

1974. március 17-én Albert Flórián aktív sportolói pályáját befejezve sírva búcsúzott a közönségtől. A Ferencváros–Zalaegerszeg-mérkőzés előtt több ezren éltették ütemesen kiáltozta a nevét a Népstadionban. A 78. percben élete utolsó bajnoki gólját is belőtte. Branikovitstól kapta a labdát, elhúzta Déri mellett, és a hálóba helyezte. 3–0 lett a végeredmény. A Népstadion nézőserege helyéről felállva ünnepelte a 351. bajnoki mérkőzésén szereplő játékosnak. Köszöntötték a fradisták és az ellenfelek is, aztán Flóri meghajolt a közönség felé, és a játékosok a vállukon vitték ki. Közben patakzott a szeméből a könny.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!