Mínuszos időben

Illusztráció
Illusztráció - © Fotó: Derencsényi István
Izgága gyerek cikázik a járda egyik szélétől a másikig. Egy magától letört – lásd: ütvefúrót leköröző ütemes cipősarok dobbantásokkal ügyesen leválasztó – jégdarab vezeti az örökmozgót. A kipirult arcot nem látni az orrig húzott sáltól, s a szemöldökig csúszott sapkától. Talán a kötött sapka sűrű fonálkereszteződései, talán a megdolgoztatott tüdőből előtörő zihálás miatt nem hallotta a kicsi az óvó szülői figyelmeztetést. Negyedszerre sem. Horváth Borbála írása.

Egyszer csak a megsüllyedt járdaszélen megakad a „jéglabda”, megtorpan a cipőorr, szemöldök alá csúszik a sapka és hiába siet a test elé az esést tompítandó a kéz, harminchat kilónyi virgoncság alatt megroppan a csont. Az bales(és/)et színhelyén tanúskodó kerítés postaládája súlyosabb lehet egy bírósági idézéssel. A szemeteslapátot is nehezen emelő, kilencvennégy éves „Mari nénit” bizonyos esetekben akár gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt is felelősségre vonhatják, amiért nem takarította le otthona előtt a járdát. A tulajdonosnak – akár társasháznál – meg kell térítenie az esetleges anyagi kárt is. Ha sóz ötvenezer forintra büntethetik. Forgácsoljon, salakoljon, homokozzon inkább.

Értem. Érteni akarom, csak ne ébredne fel bennem újra és újra a gondolat, hogy miért nem vonható senki felelősségre a nagy közös kasszából milliárdokat nyelő cég vonatainak késéséért, amit néhány centiméteres porhó, télen egyáltalán nem váratlanul mínusz öt Celsius fok alá csökkenő hőmérséklet, vagy nyáron a húsz fok fölé emelkedő is azonnal okozhat.

– Horváth Borbála –








hirdetés