Mindenki veszíteni fog, főleg a görög emberek

Milliók aggódnak: vajon ki dob mentőövet Görögországnak?
Milliók aggódnak: vajon ki dob mentőövet Görögországnak? - © Fotó: AFP
Debrecen – Surányi György szerint a válságban a hitelezők is ludasak, de a görögök mindenek előtt.

„Ha egy ország nyolc-tíz éven keresztül a nemzeti össztermékéhez (GDP) képest 10-15 százalékkal többet költ el, mégpedig alapvetően fogyasztásra, nem pedig beruházásra, annak nyilván államcsőd a vége. Ezért szerintem demagógia azt állítani, hogy azért nem szabad megállapodni a hitelezőkkel, mert az IMF és az EU programja okozná Görögország vesztét.”

Tanulópénz

A fenti gondolatmenetet Surányi György közgazdász professzor, a Corvinus Egyetem tanára osztotta meg a Naplóval. A Magyar Nemzeti Bank egykori elnökét arról kérdeztük, hogy nemzetközi tapasztalataiból kiindulva a görög válság kapcsán milyen forgatókönyveket tart elképzelhetőnek, és melyiknek mi lehet az ára. Merthogy ára lesz, az bizonyos…

– A dolgok kimenetelét illetően azért vagyok bizonytalan, mert a bizalmi válság minden nappal mélyül, márpedig Görögország jelen helyzetében minden nap számít. Elég csak arra gondolni, hogy az utóbbi hetek fejleményei miatt a görög bankrendszer csődbe jutott, a bankjaik feltőkésítése tízmilliárd eurós tőkeemelést igényelne, aminek nincs fedezete. Nem kérdés, hogy a huzavonával mindenki veszít. Elsősorban a görög emberek (akiknek láthatóan fogalmuk sincs arról, hogy mekkora bajban vannak), másodsorban a monetáris uniót alkotó kormányok (akik a kihelyezett görögországi hitelek egy részének biztosan búcsút inthetnek), miként azt se gondolom, hogy Görögország belátható idén belül a Nemzetközi Valutaalapot ki tudná fizetni (így a szélesebb nemzetközi közvélemény is állja a tanulópénzt a görög válság kapcsán) – véli a professzor.

Feneketlen kút

Míg az Európai Központ Bank (EKB) az első félévben hétről hétre, hónapról hónapra emelte a görög bankok számára folyósítottt rendkívüli hitelkeretet (a hitelezők felelőssége abban van, hogy pontosan tudták, évek óta feneketlen kútba öntik a pénzt), a napokban ezt a limitet változatlanul hagyta, ami egyértelmű üzenet a görög kormánynak. Surányi György szerint ez arról szól, hogy ha a július 20-án lejáró újabb hitelcsomagot az EKB-nak sem törlesztik a hellének, akkor nincs több európai uniós segítség, visszavonhatatlanul kimondatik az államcsőd. – Ez a viszonyrendszer eddig úgy működött, hogy a görög bankok a betétkivonások finanszírozására hiteleket vettek fel az európai jegybanktól, mégpedig görög állampapír fedezete mellett. Csakhogy abban a pillanatban, amikor Görögország nem fizet az EKB-nak, bekövetkezik az állmcsőd. Innentől kezdve ugyanis (jogi értelemben biztosan) az Európai Központi Bank nem finaszírozhatja tovább az adott tagállamot – engedett betekintést a kulisszák mögé az ismert bankszakember.

Az éhség nagy úr

Ha ez bekövetkezik, az tovább mélyíti a görög társadalomban ma is meglévő válságtüneteket. A családok gyors elszegényedése borítékolható, állandósulhatnak az utcai demonstrációk, sőt, az idő múlásával éhséglázadások sem zárhatók ki – véli a szakember, aki szerint a görögök ezer bajára a hajdani nemzeti valuta, a drachma újbóli bevezetése sem jelent gyógyírt (erről részletesen keretes anyagunkban olvashatnak). – Az a görög társadalom, amelyik a népszavazáson 61–39 százalék arányban leszavazta a nemzetközi hitelezők ajánlatát, az elmúlt fél év során 40 milliárd eurót vont ki a görög bankokból. A görögök ennyire nem bíztak abban, hogy a rendszerük stabil marad – mondta Surányi György, aki szerint beszédes, hogy a hellének a 2,6 százalékos GDP-arányos adósságszolgálattal sem bírnak el, miközben például Magyarország közel 4 százalék kamatot fizet.

– Petneházi Attila –


Mi van a pénz mögött?

A görög drachma újbóli bevezetésével nem az a legnagyobb probléma, hogy a gazdaságuk elégtelen teljesítménye nem biztosít fedezetet a pénz értékállóságának, hiszen a modern pénz mögött már semmiféle árufedezet nincs – tudtuk meg Surányi Györgytől. Szavai szerint a modern pénz lényege az, hogy az állam a monopóliumával hitelességet, bizalmaz állít mögé, ami a korlátlan pénzteremtés lehetőségét megakadályozza. Hiszen amiből túl sok van, annak az ára nagyon alacsony. A probléma jelen esetben az, hogy a görög kormánynak a megközelítései rövid távon biztosan nem fognak bizalmat kiváltani otthon sem, hát még külföldön.



Sporthírek






hirdetés