Milyenek a magyar lakások?

Akt.:
Milyenek a magyar lakások?
Milyenek a magyar lakások? - © Illusztráció: AFP
Budapest – Az eladó lakások 44 százalékát kínálták jó állapotúként a tulajdonosok az elmúlt 10 évben.

A közepes vagy felújítandó lakások aránya jelentős, országos szinten 20 százalékos volt. Bár a kereslet egyre inkább a jó állapotú lakások felé mozdul és ezért egy felújítás megtérülhet, az építőipari drágulás miatt viszont a korábbinál nagyobb összeget kell áldozni egy korszerűsítésre.

A jobb állapotúakat keresik

Noha sok lakás esett át felújításon az elmúlt évtizedben, és a teljes magyar lakásállomány állapota összességében javulni fog a 2018-ban és 2019-ben megjelenő több tízezer új lakásnak köszönhetően, de sok lakóingatlanra fér rá a korszerűsítés – derül ki az ingatlan.com átfogó elemzéséből. A kutatásban az ingatlanhirdetési portál 2008 és 2017 között a magánszemélyek és ingaltanközvetítők által feladott több mint 1 millió ingatlanhirdetés alapján vizsgálta a piacra kerülő lakások állapotát és vetette össze a KSH Mikrocenzusának tíz évre vonatkozó lakásfelújítási adataival.

Utóbbiakból kiderül, hogy 10 év alatt ugyan a magyarországi lakások 80 százalékában történt festés, de burkolatcsere vagy külső tatarozásra már kevesebb mint a felében került sor. Konkrét energiamegtakarítást is eredményező – például hőszigeteléssel és a fűtési rendszer korszerűsítésével járó – felújítást a lakások alig negyedében végeztek. Az adatokból látszik, hogy az elmúlt 10 évben a teljes lakásállományból inkább a jobb állapotú ingatlanok kerültek eladósorba.

Milliónyi felújítandó lakás

Az elmúlt 10 évben a országos átlagban a kínálati piacon megjelent eladó lakások felét, 44 százalékát hirdették jó állapotúként. Az újszerűnek mondott lakások aránya 20 százalékos, ugyanakkor a közepes állapotúaké 11, a felújítandóké 7-8 százalékos volt. A gazdasági szakértő szerint tíz év és a teljes lakás­állományra vetítve viszonylag kevés teljes körű, a fűtési rendszert is érintő felújítás történt a lakásokban. “Ha a kínálati piacon megjelent lakásokat nézzük, összességében elmondható, hogy a teljes lakásállományon belül minimum több százezres, de akár milliós nagyságrendű a közepesnél rosszabb állapotú vagy felújítandó lakások száma” – ismertette az elemzés eredményeit Balogh László.

Az adatokból kiviláglik, hogy a nagyvárosokban a legnagyobb a jó állapotúak aránya: Budapesten 49, a megyei jogú városokban 45 százalékos, azaz valamivel az országos átlag feletti. A vidéki kisebb várások és községekben 40 százalék alatti a kínálati piacon jó állapotúként megjelent lakások aránya. Az is látható, hogy a községekben a lakások 23-25 százaléka, azaz majdnem minden negyedik lakóingatlan közepesnél vagy annál rosszabb állapotban van.

Nagy területi különbségek

A területi különbségek igazolják a hivatalos adatokat abból a szempontból, hogy az adott régióban elérhető lakások közül Nyugat-Magyarországon volt a legtöbb új lakás a kínálatban, az arányuk több mint 10 százalék, szemben a 6 százalékos országos átlaggal. “Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a 10 ezer főre jutó újlakás-építésekben Győr-Moson-Sopron megye messze kiugrik az országos átlagból” – tette hozzá a szakértő. A legtöbb közepes vagy felújítandó lakást a dél-dunántúli és észak-magyarországi községekben hirdették meg az utóbbi 10 évben, arányuk közel 30 százalékos volt.

Megtérülő beruházás

A szakember szerint lényeges szempont az is, hogy az eladók sokszor jobbnak látják vagy jobb állapotúnak tüntetik fel a lakásállapotot. Szintén fontos tényező, hogy azokon a településeken, ahol jelentős az újszerű vagy jó állapotú lakások aránya, a közepesnél rosszabb állapotú lakások kevésbé piacképesek. Balogh László szerint egy-egy lakásfelújítás megtérülő beruházás lehet, ráadásul az utóbbi években erősebb lett a kereslet a jobb állapotú lakások iránt. Ugyanakkor az építőiparban kialakult munkaerőhiány, az építőipari alapanyagok drágulása miatt ma már egy lakásfelújítás jóval többe kerül, mint az elmúlt években, ezért fontos a piaci körülményeket felmérni a beruházás előtt.

HBN


Jó döntést hozhat, aki most vásárol lakást

Az elmúlt körülbelül négy évben jelentős mértékben drágultak hazánkban a lakások – olvasható a portfolio.hu oldalán. Az MNB árindexe szerint 2014-től kezdődően közel 60 százalékkal emelkedtek az árak, bár a kimutatások szerint időközben a hazai bérek is jelentősen bővültek. Ha az országos használt lakásokat jellemző átlagos négyzetméterárak alapján kiszámítjuk, hogy hány havi nettó jövedelem szükséges most egy négyzetméternyi lakás megvásárlásához, illetve mennyire volt szükség korábban, akkor azt látjuk, hogy országos szinten nézve jelentősen romlott a lakásvásárlók helyzete az elmúlt években.

Például 2013-ban még nem volt szükség teljesen egy havi nettó jövedelemre ahhoz, hogy megvásárolhassuk egy lakás egy négyzetméterét, tavaly azonban már ennél többet kellett félre rakni. Ugyanakkor az is igaz, hogy az alkalmazásban állók havi nettó keresete az elmúlt évben jobban emelkedett a lakásáraknál, így 2017-ben jobb helyzetben voltak a lakásvásárlók, mint előtte egy-két évvel.